Verőfényes
napsütés köszöntötte a fiúkat, ahogy kiszálltak az autóból. Korábban a
feketített üveg megszűrte a fényt, így egymást követve kapták a szemük elé a
kezüket, mintha kiskacsák lennének, akik utánozzák a mamát. A mama, aki
biztosan kikérte volna magának ezt a jelzőt, jó leader módjára először vette
szemügyre a terepet, a Seoul Grand Park élőben ezerszer gyönyörűbb volt, mint a
képeken. Az aznapi forgatás helyszíne békességet és szeretet árasztott magából,
Hongjoong mélyen szívta magába a természet friss illatát, majd minden erejét
összeszedte, hogy kikönyörögjön a menedzsernél egy kis szabad tevékenységet. A
tagok kitörő örömmel fogadták a hírt, párokba rendeződtek, mint az óvodások,
még egymás kezét is megfogták, és úgy széledtek szét, természetesen csak
látótávolságba, nehogy az egész placcot át kelljen kutatni értük. Mint az
óvodások, ártatlanul, barátságosan, és… Hongjoongnak fogalma sem volt róla,
igazából mi folyik az Ateez háza táján.
Seonghwa napok
óta ugyanaz a téma miatt idegeskedett, és akármelyik oldalról vizsgálta meg,
nem tudta, mit kezdjen vele. A szíve azt súgta, úgy helyes, ha elmondja a
titkát a többieknek, de mivel ez nem csak az ő titka volt, nem lehetett ilyen
könnyelmű. Ezt meg kellett beszélni, darabjaira szedni, ízlelgetni, átrágni, és
végül lenyelni. Pontosan, mintha egy csirkemell elfogyasztásáról lenne szó.
Csak egy nyavalyás csirkemell még senkit nem rúgatott ki a cégtől.
– Mi a francot
csináljak? – sóhajtott nagyot, és a korlátnak hajtotta a homlokát.
– Hyung,
megsütött a nap? – termett mellette Yunho, és gyengéden megfogta párja derekát,
mintha attól félne, Seonghwa bármelyik pillanatban összeeshet, és neki ott kell
lennie, hogy elkapja.
– Mondtam,
hogy ne hívj hyungnak, ha kettesben vagyunk. Így is elég feszült vagyok, nem
kell még neked is idegesítened.
Yunhóban az
volt jó, hogy nem vette magára ilyenkor a gonoszságokat, hozzászokott, hogyha
mérges a hyung, akkor lámpaoszloppá kell válnia, akinek se füle, se szája, csak
áll egy helyben, és nem zavar senkit. Természetesen nem rá volta mérges
Seonghwa, ő mindig támogatta és mellettem állt, ráadásul miért haragudna a
saját párjára? Az zavarta, hogy mindent, ami jó, titkokban kellett csinálniuk,
és a dorm kezdett egyre kisebbé válni. Elintézni, hogy csak ketten legyenek
otthon, az utóbbi időben lehetetlen küldetésnek bizonyult.
– Már mondtam,
hogy engem nem zavar, ha elmondod nekik, csak ne rágd magad, mert így se a
munkára, se rám nem tudsz figyelni – vette elő Yunho a komoly, felelősségteljes
oldalát, és teljesen igaza volt.
– Sajnálom. Ma
elmondom nekik. Azt hiszem…
Yeosangot nem
gyötörték ilyen problémák, neki ennél sokkal égetőbb helyzetet kellett
megoldani, mégpedig azt, hogy megtalálja a tökéletes szöget a tökéletes
selfie-hez. A park olyan gyönyörű volt, és neki lőnie kellett egy képet Wooyounggal.
A fiú lilásszürke haja mesterien mutatott a vörösbe forduló levelekkel, ezt meg
kellett örökíteni. Volt a telefonjában vagy hárommillió kép, ezeknek a
legkisebb hányada kerülhetett csak fel Instára, de az volt a terve, ez közöttük
lesz. A rajongóknak látniuk kellett, milyen jól mutatnak együtt.
– Egy kicsit
arrébb, csak pár lépést – instruálta a barátját. – Balra, balra. Nem ez már túl
sok, inkább jobbra.
– Néha
megkérdőjelezem, hogy tudod-e, melyik a jobb és a bal kezed… – jegyezte meg
fáradtan Wooyoung, majd kikapta Yeosang kezéből a telefont, és találomra
elkattintotta. – Tessék. Kész is van.
És ahogy
mindig lenni szokott, tökéletes lett, pedig semmilyen beállítást nem tett
előtte, ő csak úgy hozzányúlt valamihez, és abból arany lett. Már régen fényesen kellene csillognom… –
gondolta fáradtan Yeosang.
– Kész a kép,
most már csókolózhatunk – vigyorodott el Wooyoung, és magához rántotta a
fényképészt.
–
Megláthatnak…
– Akkor
menjünk be a bokorba, ott nem látnak meg.
– Persze, most
jöttem le a falvédőről…
Mingi és San
tisztes távolságból figyelték a WooSang párost, és megpróbálták kitalálni, mit
szerencsétlenkednek annyit. San meg volt győződve arról, hogy birkóznak, Mingi
inkább arra szavazott, hogy egyszerűen csak gyakorolják a shippelést.
Mindenesre nagyon szórakoztató látvány volt, ahogy egymást forgatták, ezeket a
mozdulatokat simán beletehették volna a következő koreográfiába.
– Most tényleg
videózód őket? – nézett fel Mingire San. A fiú mögötte ült a pad támláján, a
hosszú lábaiba beleütközött a könyöke, ha sokat mocorgott. – Baj lesz belőle,
ha megtudják.
– Nem azt
veszem, ahogy dugnak… Egyébként is, tök vicces. Alávágok zenét, meg kamu
csattanásokat, és ordításokat, és olyan lesz, mint egy paródia. A címe: A ropik
csatája.
– Ebből baj
lesz. Érzem.
Mingi
folyamatosan viccet űzött Wooyoungból, és San félt, egyszer felrobban a bomba,
és összeverekszenek, vagy rosszabb, megsértődnek egymásra. Egy hosszasan
elhúzódó probléma kihatással van a csapatra, és a szexuális életére is. Semmi
kedve nem volt villámhárítót játszani.
– Tedd azt le!
– vette el Mingitől a telefont, és leállította a felvételt. – Foglalkozz velem.
Van még öt percünk randizni. Használjuk ki.
Miközben a
párok megpróbálták a maximumot kihozni a szűkös szabadidőjükből, Hongjoong azon
volt, hogy levakarja magáról a maknae-t. Nem volt könnyű feladat, Jongho nagyon
ragadósnak bizonyult, és mindenáron fagylaltot akart enni.
– Hyung,
vegyél nekem. Kééééérleeek – könyörgött, mint egy ötéves.
– Nem –
ismételte meg ezredszerre is a leader. – Ha tovább nyavalyogsz, bezárlak a
kocsiba.
– Persze, a
többiek mindent megtehetnek – folytatódott a hiszti. – Mingi hyung és San hyung
szerelmes selfie-t csinál a nagy szívnél, Seonghwa hyung és Yunho hyung
csókolóznak a fa alatt, Wooyoung hyung lerángatja Yeosang hyungról a ruhát, de
én nem kaphatok fagyit…
– Hogy mi van?
– pördült meg az óvó bácsi, ami éppen elég volt arra, hogy Jungho kikapja a
kabátzsebéből a pénztárcáját.
– Köszi, hyung
a pénzt – rázta meg a bukszát, és rohanni kezdett.
Mire a leader
visszaszerezte a pénzét, háromszor-négyszer megtekerte Jungho fülét, és
összetrombitálta a csapatot, úgy érezte, éveket öregedett. Nem adott hitelt a maknae
mondandójának, mert túl abszurd volt, hogy három pár is kialakuljon a csapatban
a tudta nélkül, ráadásul, ha még igaz is lenne, akkor sem művelnének ilyen
veszélyes, és ostoba dolgot nyilvánosan.
– Nemsokára
kezdődik a fotózás, most már ne kószáljatok el – figyelmeztette a tagokat.
– Mondanom
kell valamit – bukott ki Seonghwa-ból a szó.
– Hallgatunk –
bíztatta Hongjoong bátorítóan.
– Nos… Az a
helyzet, hogy…én… mi…Szóval… Az van, hogy…
Hongjoong
feszülten várta, hogy kiderüljön, mit akar Seonghwa kinyögni, de sehogy nem
akaródzott befejeződni a mondat, és az idő telt. Ráadásul mindannyian a napon
álltak, és Yeosangot nagyon zavarta, hogy Yunho azt mondta neki, amikor szólt,
hogy ne romantikázzanak, hanem jöjjenek a leaderhez, hogyha továbbra is mások dolgát
lesi, még nagyobb lesz a szeme. Nem értette, mi a baj a szemével, ő teljesen
meg volt elégedve vele. Ha San, vagy Mingi mondta volna ezt, akkor szimplán az
irigységre fogja, így viszont teljesen érthetetlen volt Yunho kifakadása.
– Seonghwa
hyung, nyögd már ki, hogy mit akarsz… – kérte türelmetlenül Wooyoung.
– Nos, az a
helyet, hogy… én…mi… Szóval…. Az van, hogy… – kezdte újra a dadogást a
szólított. – Én meg Yunho…
– Tudod, nincs
megműtve a szemem – vágott bele a beszélgetésbe Yeosang, Yunhónak címezve a
mondandóját.
– Ki nem
szarja le? Nem veszed észre, hogy Seonghwa hyung beszél? – emelte fel a hangját
Yunho.
– Vigyázz a
szádra, hyung! Hogy beszélsz Yeosang hyunggal?! – lökte meg a vállát Wooyoung
kötekedően.
Hongjoongnak
fogalma sem volt, mikor, hogyan, és miért történt meg a katasztrófa, de
Wooyoungot és Yunhót szét kellett szedni, és nem csak játékból akarták
összeverni a másikat, hanem halálos elszántsággal. Yeosang a feldühödött Wooyoungot
próbált meg visszafogni a maknae segítségével, a leader a veszekedés
elkezdőjének derekát szorította. És mindeközben, Seonghwa még mindig ott állt a
pad mellet, és egy szót sem szólt, Mingi meg Sant ölelte át hátulról, és
mutatott valamit a telefonjában, mintha fel sem tűnt volna nekik, hogy
körülöttük elszabadult a pokol.
Hongjoong
mérges lett, és mint minden leader, ha elege lesz a csapatából, erőszakot
alkalmazott. Fogta a tagokat, és időrendi sorrendbe leültette őket a padra, ami
nem volt egyszerű, mert rajta kívül voltak heten, de az sem érdekelte, ha egymás
nyakába ülnek, csak csinálják azt, amit mond. Seonghwa szégyellte magát a
legjobban, Yunho a kezét fogta, de azt nehéz volt eldönteni, hogy kit nyugtat
ezzel, a hyungját, vagy inkább saját magát. Yeosang a száját rágta
idegességében, San és Mingi egy cseppet sem tűnt idegesnek, Wooyoung forrt a
dühtől, Jongho pedig jó gyerekként ült a sor végén, mintha bárki elhinné neki,
hogy valóban ártatlan.
– Kezdjük az
elején – vett egy mély lélegzetet Hongjoong. – Seonghwa hyung, mondd el végre,
hogy mit akartál.
– Együtt
vagyunk Yunhóval.
Hongjoong
majdnem rávágta, hogy rendben, aztán lesett neki, mit hallott, és elképedve
meredt a párosra. Yunho csak megrázta az összekulcsolt ujjaikat, és
kellemetlenül elmosolyodott. Yeosang eközben egy bankót csúsztatott Mingi zsebébe,
a rapper megnyerte a fogadást, tényleg együtt volt az a kettő.
– Valaki be
akarja még vallani, hogy jár valakivel a csapatból?
– Ami azt
illeti, mi is együtt vagyunk – vallott színt Mingi, olyan könnyedén, mintha
csak azt mondta volna el, hogy reggelente kukoricapelyhet eszik zabkása
helyett.
– Mi is
Wooyounggal – mutatott a sor vége felé Yeosang.
– Jongho, te
véletlenül nem vagy szerelmes belém? – fakadt ki mérgesen Hongjoong. Ez túl sok
információ volt egy napra.
– Szeretnéd,
hyung… – kacsintott rá a legkisebb. Kezelhetetlen volt az a gyerek.
Valamit
kezdeni kellett ezzel a helyzettel, de leader cím ide-oda, nem mondhatta azt
nekik, hogy szakítsanak. Egy napra bőven elég volt egy bomba, meg kellett
csinálni a képeket, és elsírt sminkkel, bevert képpel, vagy összetört ujjakkal,
ez nem igazán sikerült volna. A megbeszélést estére kellett halasztani.
– Oké.
Mindenki úgy csinál, mintha semmi nem történt volna, és a munkára koncentrált.
Este tárgyalás az ebédlőasztalnál. Addig senki nem eszik, amíg ezt nem
tisztázzuk.
A nap nem is
alakult olyan rosszul, mint Seounghwa gondolta, végre elmondta, ami már annyi
napja nyomta a szívét, a többi dolog változatlan maradt. Yunho továbbra se
szokott le arról, hogy hyungozza a párját, Yeosang feltette a netre a lombok alatt
készített közös képüket Wooyounggal, Mingi posztolta a paródia videóját a
WooSang páros „birkózásáról”. Igaza lett, tényleg vicces lett. Jongho pedig
megkapta a fagylaltját a leadertől, hogy végre elhallgasson. Hongjoong továbbra
is úgy érezte, ebben a bandában minden nap éveket fog öregedni.

Szia!
VálaszTörlésHogy gondoltad komolyan, hogy csak egy os-t csinálsz ebből a sztoriból?? 😠😭 Engem érdekel, hogyan bontakozik ki a történet a továbbiakban! Teljesen úgy hagytad abba,hogy ennek nincs vége... 😢
Amúgy nagyon teccccccik, ezeket a shipeket én TOTÁL nem így képzelem el és nagyon szokatlan így ezekkel olvasni, viszont emiatt is lenne jó, ha folytatnád, mert érdekelnek ezek a számomra fura párosok.
Naaagyon szépen kérlek folytaaaasd!! 🙏🙏🙏❤❤❤
Ui.: Nekem a főshipem am a Woosan, ami megdönthetetlen és emellett Hoongjoong x Jongho, Mingi x Yunho, shipjeim vannak és hát a "maradék" kettőt nem feltétlen párosítanám, de mivel ők maradtak egymásnak így a Seongsang-ot is meglehet szokni. :D
Szia!
TörlésAz álmomban így szerepeltek, ami alapján megírtam ezt a novellát, ezért én így shippelem őket. Csak novellának terveztem, de fogok még Ateez OS-t írni, más párosokkal is, és ezekkel is, úgyhogy nem maradsz olvasmány nélkül. Köszönöm, hogy írtál, és örülök, hogy tetszett.
Úgy döntöttem, engedve a nyomásnak, mégis több részes történetként írom meg, úgyhogy az oldalon már olvasható is a következő rész.
TörlésJaj de király! Igeeen! Köszi! Király vagy! Majd elolvasom, azt majd írok véleményt. :)
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésItt vagyok megint, hogy egy csepp örömöt csempésszek a napodba. Igen, vagyok annyira UFO, hogy képes voltam elolvasni eme csodás ficet és még kedvem is van írni ide pár dícsérő szót. ☺️
Az idei év, de mondhatnám azt is, hogy életem legnagyobb rossz döntése volt nem elmenni az ATEEZ koncertre. De kár is ezen keseregnem, időgépek nincsenek, hogy egy magas összeg ellenében ott lehessek.
Ahogy elkezdtem olvasni az első részt és körvonalazódtak a párosok kicsit fura volt számomra. Mármint amennyire kevés időm volt eddig elmerülni az összes műsorban, videóban, nem feltétlen gondoltam volna ezekre a párosokra. Azt nem mondanám, hogy kiterjedt tanulmányokat folytattam volna a népszerű vagy lehetséges shipeket illetően, szóval nem mondok inkább semmit. Még magam sem tettem le egy pár mellett sem a voksom. Amúgy meg mindenki maga dönti el, hogy kit kivel szeret, ez egy fanfic, amiben megengedett a szabad vélemény kifejtése. Na, elkalandoztam. 😅
De azért kijelentem így egy rész után, hogy a kedvenceim Yeosang×Wooyoung. 💞
Jesszus, az a verekedés, ilyet el se tudok képzelni, hogy megtörténhet igazából nyìlt terepen. A legvicesebb benne, ami miatt az egész megtörtént...Yeosang és Yunho woooow 🤣
Jongho még érdekes főleg az utolsó beszólásával Hongjoongnak. Érdekel, hogy a többi részben lesz-e valami köztük vagy megmaradnak leader-maknae szerepkörben egymásnak.
Egyelőre ennyi, majd még írok, ahogy haladok a többi résszel.
Pusz
Ditta
Szia!
TörlésKöszönöm, nagyon örülök a kommentednek, mostanában olyan keveset kaptam, hogy extra boldog vagyok, hogyha ír valaki.
Igen, tudom, hogy ezek nem a divat shippek, de így alakult. Ez, az első rész egy álmom alapján lett megírva, és mivel ott így voltak benne, ez lett. A húgomnak a történetem óta Yeosang x Wooyoung páros a kedvence. Ebben a történetben imádtam az összes párost, de a jövőben, amikor újra posztolok majd olyan sztorit, amiben az Ateez szerepel, már más párokat is ki fogok próbálni.
Nagyon örülök, hogy tetszett a rész, és várom a kommenteket a többi részhez is. :D
A koncerten én szerencsére részt vehettem, bár azóta is törlesztek a családtagoknak, akiktől kölcsön kértem a jegyre. Megértem, hogy nem tudtál ott lenni, sokan voltak így ezzel, mert irreálisan magas árat kértek a jegyért, ráadásul az MMT szenyózott is a jegyvásárlásnál, de reméljük, hogy visszatérnek, nagyon jól érezték magukat, Wooyoung nemrég nyilatkozta, hogy imádta Budapestet, úgyhogy gyűjtögessünk, és reméljük, hogy visszajönnek. :)