2019. április 25., csütörtök

Gombgond (Mark x Jackson)



Mark:

JYP papa nagyon le lehetett gatyásodva, ha egy pornós helyszínt bérelt ki arra, hogy megcsináljuk az albumfotózást. Hiába mondta, hogy a körítés a koncepció része, nem tudott palira venni. Egyszerűen csak olcsóbb volt egy „mocskos” szobát bérelni, mint felépíteni egy kész settet a bérelt stúdióban.
Vörös selyemtakaró a hatalmas franciaágyon, a fejtámlán bilincsek és kötelek, a barokk, aranyozott csillárban gyertyák égtek, a falat sötét faburkolat fedte. A kék selyemfelsőmben úgy éreztem, ha leteszem a hátamat a takaróra, le fogok csúszni róla, úgyhogy csak az ágy szélén ültem idegesen. A partneremet vártam, akivel közös, buja képeket kellett készítenünk, hogy a rajongók sikítógörcsöt kapjanak, ha meglátják a fotókönyvben. A koncepció vad szenvedély volt, és kíváncsi voltam, sikerül-e kipréselnünk magunkból valami fogyaszthatót Jacksonnal.
Jack nagyon kipattintotta magát az utóbbi időben, a Hard carry miatt ezerrel gyúrt, és nagyon szép eredményt sikerült elérnie. Habár a koreaiak számára nem volt vonzó a sötét bőr, Jacksonnak kimondottan jól állt, hogy a hidrogén szőke haja mellett az izmain megfeszülő bőr kellemes karamellaszínű. A fekete, feszülős nadrágjához egy hálószerű pólót adtak rá, ami csak dísznek volt ott, mindent látni engedett. Szemérmetlenül legeltettem rajta a tekintetemet, néha meg-megnyalva a számat, hiszen rendesen megszomjaztam a látványtól.
Intettem a staffosnak, hogy dobjon egy italt, de víz, vagy energiaital helyett csak joghurtot kaptam. Mixer módjára ráztam fel a doboz tartalmát, miközben le sem vettem a szemem Jackson izmos hasfaláról.
– Wow, hyung! Úgy tűnik, jó vagy ebben – vigyorodott el Jackson, amikor lepattant mellém. Úgy nyúlt el az ágyon, mintha mindig is hozzá tartozott volna.
– Ki akarod próbálni? – kezdtem el a flörtöt.
– Rendben, megkóstolom, mid van – kapta ki a kezemből a joghurtitalt, és magasról csorgatta a szájába. Némi az ajka szélére kenődött, és nem tudtam kizárni az agyam perverz szegletét: mi nézne még ki így rajta? Tátott szájjal bámultam a szórakozását. – Finom volt.
Jackson padlóra küldött, minden korábbi magabiztosságom, és helyzeti előnyöm elszállt, hülyén szorongattam a műanyag flakont, és fogalmam sem, mit tegyek vele. Végül ittam egy kortyot, hogy legalább beszélni képes legyek, és egy pár percre falat húztam magam köré, hogy rendezzem a gondolataimat. Jacksonnal előreláthatóan órákon keresztül fogunk fetrengetni egy ilyen szexi, királyi ágyban, egymást tapogatva, csábosan nézve hol a kamerába, hol egymásra, és nem kellene, hogy az izgalmamnak látható nyoma legyen.
– Ki kell mennem a mosdóba – pattantam fel, és az említett helyiség felé rohantam.
Hiába akartam faltörő kos módjára betörni a kabinba, a kilincs nem engedett, belülről zárták be, és hiába rángattam, semmi sem történt. Kopoghattam, dörömbölhettem, aki odabent tartózkodott arra sem méltatott, hogy válaszoljon. Lehet, neki is hasonló problémái voltak, mint nekem.
Kellett találnom egy nyugodt, eldugott helyet, ahol kezelésbe vehetem magam. Ha kielégülök a fotózás előtt, akkor nem kellett attól tartanom, hogy elárulom a vágyaimat Jackson, és az egész stáb előtt. Mondhatjuk nyugodtan, hogy meg akartam előzni egy katasztrófát.
Más nem lévén, az egyik öltözőkabinra esett a választásom. Kiakasztottam a foglalt táblát, gondosan behúztam a függönyt, és elkezdtem kibújni a nadrágomból. Csak elkezdtem, mert rögtön a gombnál megakadtam, hiába csavargattam, nyomkodtam, feszegettem, még a körmöm is majdnem beletört, de nem akart engedni. Az egész nadrágot szinte rám öntötték, a kezem nem fért bele, muszáj volt levennem, ha magamhoz akartam nyúlni, de az anyag megmakacsolta magát. Akármilyen ciki is, segítséget kellett kérnem a levételében.
Az elérhető staffosok nőből álltak, a fiúk hatalmas dobozokat, lámpákat, és egyéb kellékeket pakoltak, nagyobb gondjuk volt, mintsem, hogy letudom-e venni a gatyámat, vagy sem. A nőkhöz viszont nem mehettem oda ilyen kéréssel, mert a végén még a nyakamba varrnak egy szexuális zaklatást, úgyhogy kénytelen voltam a bandatársamhoz fordulni.
– Jackson, segítenél valamiben?
– Szűk a naci, Markie? – mulatott a látható zavaromon.
– Ami azt illeti, igen. Hiába gyilkolom a gombot, nem enged.
– Jól van, segítek.
Magammal vittem Jacksont a titkos búvóhelyemre, és hagytam, hogy kezelésbe vegye az érintett területet. Mármint a nadrágét, nem az enyémet.
Jackson magabiztosan rántott egyet a gombon, majd megérezte, mégse olyan könnyű megszabadulni tőle, és állatias erővel esett neki. A testi ereje sokkal nagyobb volt az enyémnél, és ahogy én is védtelen voltam ezzel szemben, úgy a gomb sem járhatott másképp. Viszont az erőhatások összjátéka miatt nem csak, hogy a gombom szakadt le, de a slicc cipzárja is elromlott, az anyag pedig egy hosszú csíkban elszakadt az ágyékomnál.
– Hoppá – vigyorodott el Jackson kegyelmet kérve.
– Baszki, így hogy álljak a lencse elé? – emelkedett meg a hangom a dühtől, és mérgesen néztem Jacksonra. – Ezért szorulni fogsz.
– Úgy tűnik, inkább ez az, ami szorult helyzetben van – mutatott dudorra az alsónadrágomban.
Ki tudtam volna nyírni. Úgy, ahogy volt, megfogni, és kitekerni a nyakát. Nem bírtam a véremmel, megragadtam a bandatársam nyakát, és annál fogva toltam a ruhafülke falához. Jackson először nevetett, aztán megérezte, hogy véresen komolyan gondolom a dolgot, és ijedt tekintettel fürkészte a szememben az emberség jelét.
– Mark, kössünk alkut. Én segítek a problémádban, te nem ölsz meg. Szerintem ez egy fair ajánlat.
– És hogy akarsz segíteni?
– Tudod, ahogy korábban csináltad – imitálta a joghurtrázós kézmozdulatomat.
Meglepett, hogy Jacksonnak megérné kiverni nekem, azért cserébe, hogy ne ütögessem agyon. Mert valljuk be, nagy kárt nem tudnék tenni benne, alig fájnának neki az ütéseim, inkább lenne játék, mint komoly verekedés. Valamiért mégsem akart játszani. Vagy inkább, egészen máshogy akart.
– Rendben, csináld – léptem hátra, elengedve a nyakát, és próbáltam nagyon lazának tűnni. Igazából olyan hevesen vert a szívem, hogy csodáltam, Jackson nem hallotta meg.
Amikor vadul az ajkamra mart, tágra nyílt szemmel bámultam rá, hiszen ez igazán felesleges egy zsebhokizáshoz. Elég lenne csak rám kulcsolni az ujjait, és neki kezdeni, de úgy tűnt, Jackson bevállalósabb, mint gondoltam.
Viszonoztam a csókot, ne maradjak adósa, és megpróbáltam érzékeltetni vele, hogy ebben a párosban én vagyok a domináns fél, de minden rohamomra rohammal válaszolt. Féltem, ha ezt így folytatjuk tovább, nem csak a nadrágom, de a szám is alkalmatlan lesz a fotózásra, Jackson vörösre szívta az ajkaimat, és a fogai vészesen közel jártak ahhoz, hogy össze is harapják.
– Jackson, ez túl sok – húztam el a fejem, de ezzel csak annyit értem el, hogy a nyakamra tapadt. – Fotózásunk lesz. Ne hagyj… – fulladt nyögésbe a figyelmeztetésem, amikor boxeren keresztül rámarkolt a férfiasságomra.
– Ne legyél túl hangos, Markie hyung! – kuncogott a bőrömre, és szépen lassan térdre ereszkedett előttem. – Amíg kibontalak itt lent, vedd le a pólódat!
 Úgy tettem, ahogy kérte, és a hajába túrtam, amikor a kezébe vette, immár textíliáktól megszabadított ékességemet. Az ajkamat harapva néztem, ahogy a markában tartva simogatja, majd hevesen verni kezdi. Gyakorlott, erős mozdulatokkal csinálta, sokkal durvábban, mint ahogy magamnak szoktam, de élveztem. A puha bőre nagy kontrasztot alkotott a heves tempójával, fel tudtam volna robbanni a gyönyörtől. Amikor figyelmeztetés nélkül a szájába vett, hátravetettem a fejem, és a plafont bámultam inkább. Nem számítottam erre. Az egész testem lüktetett, féltem, hogy Jackson szájába élvezek perceken belül, pedig még hozzá sem értem rendesen.
– Elég, elég – kapaszkodtam meg a hajában, és segítettem feltápászkodnia. – Máshogy akarok elmenni – súgtam az ajkaira, és ezúttal én nyomtam őt a falhoz.
Szenvedélyesen tapadtam a szájára, csókoltam, szívtam az ajkait, feltérképezve a szájának minden szegletét, miközben a kezemmel az izmos testét simogattam. Az ő nadrágja is szépen dudorodott az ágyékánál, először a durva farmeron simítottam végig, majd a nedves boxerén, végül pedig a szabaddá tett vesszőjén. Jacksonnak kisebb, de vastagabb farka volt az enyémnél, de azt hiszem, ez az egész testére igaz. Alacsony, de izmos, amíg én magas vagyok, és maximum szálkás. Még ha több tonna proteinitalt meginnék, akkor se néznék úgy ki, mint ő. Ez alkat kérdése, és neki piszok jól állt az izmosság.
– Meg akarlak dugni – morogtam a fülébe, és a fenekébe markoltam. – Legyél jó fiú, és hozz kellékeket.
– Így? – mutatott magára.
– Én a helyedben sietnék – léptem el tőle egy gonosz vigyorral az arcomon, és leültem a kisszékre. Lassan mozgatni kezdtem a kezem magamon. – A végén még egyedül fejezem be a játékot.
Jackson hipersebesen rángatta fel magára a nadrágját, csak félig-meddig begombolva, és rohant, hogy óvszert és síkosítót szerezzen valahonnan. Egy ilyen helyszínen nem lehetett nehéz, mégis sokáig elmaradt. A testem kezdett fázni, a vágyam alább hagyott, és egyre gyorsabban kellett súrlódást okoznom, hogy ne lankadjon a „figyelmem”.
Jackson baseball játékosokat megszégyenítően csúszott be a kabinba, és szinte azonnal újra a szájában éreztem magam. Gondosan benyálazott, szinte az egész hosszomat képes volt a torkába engedni, és amikor felnézett rám, türelmetlen sürgetést villódzott a szemében. Nem is tétlenkedtem sokáig, a pólóján kívül megszabadítottam minden zavaró ruházatától, és megkértem, támaszkodjon a falnak.
Még sosem csináltam ilyet férfival, de magabiztosan vezettem fel neki az első, síkos ujjamat, ami meglepően könnyen haladt előre. Fél szemmel Jackson arcára sandítottam, amit a próbafülke tükre tökéletesen mutatott, de mivel nem tudtam leolvasni róla a választ, inkább megkérdeztem.
– Te csináltál már ilyet korábban?
– Annyit tököltél, hogy muszáj volt – informált, és jobban kipucsított. – Következő ujj.
Ezen felbátorodva sokkal intenzívebben értem Jacksonhoz, továbbra is odafigyeltem, hogy ne okozzak fájdalmat, de felvillanyozott a tudat, hogy nem fog összetörni a kezeim között. Hallani akartam a hangját, ahogy könyörög nekem, hogy dugjam már meg végre, de Jackson nagyon makacsul kitartott a sóhajtozás mellett. Már kellően kitágult ahhoz, hogy felvezessek neki valami nagyobbat, de mielőtt még így tettem volna, a hajába markoltam, és úgy rántottam hátra a fejét. Először végignyaltam a nyakán, majd a fülcimpáján, és a legkarcosabb, legmélyebb hangommal tettem fel a kérdést:
– Akarod, hogy megdugjalak?
– Igen – nyögte kéjesen.
– Nem hallom kristálytisztán.
– Igen, akarom.
– Hogy?
– Mark, dugj már meg! – fakadt ki Jackson türelmetlenül. Az egész teste remegett a visszafojtott vágyaktól. – Csináld végre! Tedd be! Dugj meg! Kefélj meg! Fuck me hard! Hogy mondjam még?
Többet is kaptam, mint szerettem volna, így nem kínoztam tovább, elengedtem a haját, hogy kényelmesen tudjon támaszkodni, és elkezdtem felvezetni a lüktető tagomat. Isteni érzés volt, sokkal jobb, mint gondoltam, és mikor egészen elmerültem benne, a csípőjére kellett markolnom, nehogy elveszítsem az irányítást a testem felett. Elég ciki lett volna, ha ilyen hamar elsülök. Hiszen még el sem kezdtük igazán.
Lassú tempóval indítottam, apró lökésekkel, hogy mindketten megszokjuk a másikat, aztán, ahogy Jackson hangja erősödött, úgy vadultam be én is. A derekam egy idő után már sajgott a kemény lökésektől, a lábaim remegtek, az ujjaim elfehéredtek, ahogy Jackson csípőcsontját markoltam. Csodásan hullámzott a felsőteste a fekete, hálós pólóban, élvezet volt nézni, de zavart, hogy nem ízlelhetem meg a bőrét.
Újból a hidrogén tincsekbe markoltam, és vörösre szívtam Jackson nyakát, miközben állatias sebességgel keféltem, ahogy korábban kérte. Jackson hol angolul, hol kínaiul, hol koreaiul szólongatta istent, de ebben a helyzetben semmilyen istenség nem menthette meg a karmaim közül, addig hajszoltam, amíg hörögve nem élvezett el. Szinte összezuhant alattam, a földön térdelt, és hevesen lélegzett, de én még nem mentem el, pedig az egészet ezért csináltuk eredetileg.
– Markie, te aztán sokáig bírod – nyögött fel, ahogy fáradtan lehúzta rólam az óvszert, gondosan a markába vett, és némi rántást követően újra a szájába fogadott. Nem finomkodott, erősen szopott, hangos cuppogásokat hallatva.
Nem húzódott el, amikor a szájába élveztem, minden egyes cseppet kiszívott belőlem, majd jólesően nyelt egyet, és csillogó szemmel vigyorgott fel rám.
– Te is finom vagy.
Először nem értettem, ki finom még, aztán leesett, hogy ugyanezt mondta a joghurtra is, és gyengéden végigsimítottam az arcán.
– Menjünk fotózkodni.
A munkát profin teljesítettük, bár iszonyatosan fáradtak voltunk, és Jackson majdnem elaludt mellettem a szünetben. Édesen pihent a karomon nyugtatva a fejét, szívesen néztem volna ezt minden éjszaka. Nem árulhattam el, mi van közöttünk, így erőt vettem magamon, és csak a kezemmel simítottam meg az ajkát, de elhatároztam, este is megkérem, segítsen levenni a nadrágomat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése