Mark:
JYP papa
nagyon le lehetett gatyásodva, ha egy pornós helyszínt bérelt ki arra, hogy
megcsináljuk az albumfotózást. Hiába mondta, hogy a körítés a koncepció része,
nem tudott palira venni. Egyszerűen csak olcsóbb volt egy „mocskos” szobát
bérelni, mint felépíteni egy kész settet a bérelt stúdióban.
Vörös
selyemtakaró a hatalmas franciaágyon, a fejtámlán bilincsek és kötelek, a barokk,
aranyozott csillárban gyertyák égtek, a falat sötét faburkolat fedte. A kék
selyemfelsőmben úgy éreztem, ha leteszem a hátamat a takaróra, le fogok csúszni
róla, úgyhogy csak az ágy szélén ültem idegesen. A partneremet vártam, akivel
közös, buja képeket kellett készítenünk, hogy a rajongók sikítógörcsöt
kapjanak, ha meglátják a fotókönyvben. A koncepció vad szenvedély volt, és
kíváncsi voltam, sikerül-e kipréselnünk magunkból valami fogyaszthatót
Jacksonnal.
Jack nagyon
kipattintotta magát az utóbbi időben, a Hard carry miatt ezerrel gyúrt, és
nagyon szép eredményt sikerült elérnie. Habár a koreaiak számára nem volt vonzó
a sötét bőr, Jacksonnak kimondottan jól állt, hogy a hidrogén szőke haja
mellett az izmain megfeszülő bőr kellemes karamellaszínű. A fekete, feszülős
nadrágjához egy hálószerű pólót adtak rá, ami csak dísznek volt ott, mindent
látni engedett. Szemérmetlenül legeltettem rajta a tekintetemet, néha
meg-megnyalva a számat, hiszen rendesen megszomjaztam a látványtól.
Intettem a
staffosnak, hogy dobjon egy italt, de víz, vagy energiaital helyett csak
joghurtot kaptam. Mixer módjára ráztam fel a doboz tartalmát, miközben le sem
vettem a szemem Jackson izmos hasfaláról.
– Wow, hyung!
Úgy tűnik, jó vagy ebben – vigyorodott el Jackson, amikor lepattant mellém. Úgy
nyúlt el az ágyon, mintha mindig is hozzá tartozott volna.
– Ki akarod
próbálni? – kezdtem el a flörtöt.
– Rendben,
megkóstolom, mid van – kapta ki a kezemből a joghurtitalt, és magasról csorgatta
a szájába. Némi az ajka szélére kenődött, és nem tudtam kizárni az agyam
perverz szegletét: mi nézne még ki így rajta? Tátott szájjal bámultam a
szórakozását. – Finom volt.
Jackson
padlóra küldött, minden korábbi magabiztosságom, és helyzeti előnyöm elszállt,
hülyén szorongattam a műanyag flakont, és fogalmam sem, mit tegyek vele. Végül
ittam egy kortyot, hogy legalább beszélni képes legyek, és egy pár percre falat
húztam magam köré, hogy rendezzem a gondolataimat. Jacksonnal előreláthatóan órákon keresztül fogunk fetrengetni egy ilyen
szexi, királyi ágyban, egymást tapogatva, csábosan nézve hol a kamerába, hol
egymásra, és nem kellene, hogy az izgalmamnak látható nyoma legyen.
– Ki kell
mennem a mosdóba – pattantam fel, és az említett helyiség felé rohantam.
Hiába akartam
faltörő kos módjára betörni a kabinba, a kilincs nem engedett, belülről zárták
be, és hiába rángattam, semmi sem történt. Kopoghattam, dörömbölhettem, aki
odabent tartózkodott arra sem méltatott, hogy válaszoljon. Lehet, neki is
hasonló problémái voltak, mint nekem.
Kellett
találnom egy nyugodt, eldugott helyet, ahol kezelésbe vehetem magam. Ha
kielégülök a fotózás előtt, akkor nem kellett attól tartanom, hogy elárulom a
vágyaimat Jackson, és az egész stáb előtt. Mondhatjuk nyugodtan, hogy meg
akartam előzni egy katasztrófát.
Más nem lévén,
az egyik öltözőkabinra esett a választásom. Kiakasztottam a foglalt táblát,
gondosan behúztam a függönyt, és elkezdtem kibújni a nadrágomból. Csak
elkezdtem, mert rögtön a gombnál megakadtam, hiába csavargattam, nyomkodtam,
feszegettem, még a körmöm is majdnem beletört, de nem akart engedni. Az egész
nadrágot szinte rám öntötték, a kezem nem fért bele, muszáj volt levennem, ha
magamhoz akartam nyúlni, de az anyag megmakacsolta magát. Akármilyen ciki is,
segítséget kellett kérnem a levételében.
Az elérhető staffosok
nőből álltak, a fiúk hatalmas dobozokat, lámpákat, és egyéb kellékeket
pakoltak, nagyobb gondjuk volt, mintsem, hogy letudom-e venni a gatyámat, vagy
sem. A nőkhöz viszont nem mehettem oda ilyen kéréssel, mert a végén még a
nyakamba varrnak egy szexuális zaklatást, úgyhogy kénytelen voltam a
bandatársamhoz fordulni.
– Jackson,
segítenél valamiben?
– Szűk a naci,
Markie? – mulatott a látható zavaromon.
– Ami azt
illeti, igen. Hiába gyilkolom a gombot, nem enged.
– Jól van,
segítek.
Magammal vittem
Jacksont a titkos búvóhelyemre, és hagytam, hogy kezelésbe vegye az érintett
területet. Mármint a nadrágét, nem az enyémet.
Jackson
magabiztosan rántott egyet a gombon, majd megérezte, mégse olyan könnyű
megszabadulni tőle, és állatias erővel esett neki. A testi ereje sokkal nagyobb
volt az enyémnél, és ahogy én is védtelen voltam ezzel szemben, úgy a gomb sem
járhatott másképp. Viszont az erőhatások összjátéka miatt nem csak, hogy a
gombom szakadt le, de a slicc cipzárja is elromlott, az anyag pedig egy hosszú
csíkban elszakadt az ágyékomnál.
– Hoppá –
vigyorodott el Jackson kegyelmet kérve.
– Baszki, így
hogy álljak a lencse elé? – emelkedett meg a hangom a dühtől, és mérgesen
néztem Jacksonra. – Ezért szorulni fogsz.
– Úgy tűnik,
inkább ez az, ami szorult helyzetben van – mutatott dudorra az alsónadrágomban.
Ki tudtam
volna nyírni. Úgy, ahogy volt, megfogni, és kitekerni a nyakát. Nem bírtam a
véremmel, megragadtam a bandatársam nyakát, és annál fogva toltam a ruhafülke
falához. Jackson először nevetett, aztán megérezte, hogy véresen komolyan
gondolom a dolgot, és ijedt tekintettel fürkészte a szememben az emberség
jelét.
– Mark,
kössünk alkut. Én segítek a problémádban, te nem ölsz meg. Szerintem ez egy
fair ajánlat.
– És hogy
akarsz segíteni?
– Tudod, ahogy
korábban csináltad – imitálta a joghurtrázós kézmozdulatomat.
Meglepett,
hogy Jacksonnak megérné kiverni nekem, azért cserébe, hogy ne ütögessem agyon.
Mert valljuk be, nagy kárt nem tudnék tenni benne, alig fájnának neki az
ütéseim, inkább lenne játék, mint komoly verekedés. Valamiért mégsem akart
játszani. Vagy inkább, egészen máshogy akart.
– Rendben,
csináld – léptem hátra, elengedve a nyakát, és próbáltam nagyon lazának tűnni.
Igazából olyan hevesen vert a szívem, hogy csodáltam, Jackson nem hallotta meg.
Amikor vadul
az ajkamra mart, tágra nyílt szemmel bámultam rá, hiszen ez igazán felesleges
egy zsebhokizáshoz. Elég lenne csak rám kulcsolni az ujjait, és neki kezdeni,
de úgy tűnt, Jackson bevállalósabb, mint gondoltam.
Viszonoztam a
csókot, ne maradjak adósa, és megpróbáltam érzékeltetni vele, hogy ebben a
párosban én vagyok a domináns fél, de minden rohamomra rohammal válaszolt.
Féltem, ha ezt így folytatjuk tovább, nem csak a nadrágom, de a szám is
alkalmatlan lesz a fotózásra, Jackson vörösre szívta az ajkaimat, és a fogai
vészesen közel jártak ahhoz, hogy össze is harapják.
– Jackson, ez
túl sok – húztam el a fejem, de ezzel csak annyit értem el, hogy a nyakamra
tapadt. – Fotózásunk lesz. Ne hagyj… – fulladt nyögésbe a figyelmeztetésem,
amikor boxeren keresztül rámarkolt a férfiasságomra.
– Ne legyél
túl hangos, Markie hyung! – kuncogott a bőrömre, és szépen lassan térdre
ereszkedett előttem. – Amíg kibontalak itt lent, vedd le a pólódat!
Úgy tettem, ahogy kérte, és a hajába túrtam,
amikor a kezébe vette, immár textíliáktól megszabadított ékességemet. Az
ajkamat harapva néztem, ahogy a markában tartva simogatja, majd hevesen verni
kezdi. Gyakorlott, erős mozdulatokkal csinálta, sokkal durvábban, mint ahogy
magamnak szoktam, de élveztem. A puha bőre nagy kontrasztot alkotott a heves
tempójával, fel tudtam volna robbanni a gyönyörtől. Amikor figyelmeztetés
nélkül a szájába vett, hátravetettem a fejem, és a plafont bámultam inkább. Nem
számítottam erre. Az egész testem lüktetett, féltem, hogy Jackson szájába
élvezek perceken belül, pedig még hozzá sem értem rendesen.
– Elég, elég –
kapaszkodtam meg a hajában, és segítettem feltápászkodnia. – Máshogy akarok
elmenni – súgtam az ajkaira, és ezúttal én nyomtam őt a falhoz.
Szenvedélyesen
tapadtam a szájára, csókoltam, szívtam az ajkait, feltérképezve a szájának
minden szegletét, miközben a kezemmel az izmos testét simogattam. Az ő nadrágja
is szépen dudorodott az ágyékánál, először a durva farmeron simítottam végig,
majd a nedves boxerén, végül pedig a szabaddá tett vesszőjén. Jacksonnak
kisebb, de vastagabb farka volt az enyémnél, de azt hiszem, ez az egész testére
igaz. Alacsony, de izmos, amíg én magas vagyok, és maximum szálkás. Még ha több
tonna proteinitalt meginnék, akkor se néznék úgy ki, mint ő. Ez alkat kérdése,
és neki piszok jól állt az izmosság.
– Meg akarlak
dugni – morogtam a fülébe, és a fenekébe markoltam. – Legyél jó fiú, és hozz
kellékeket.
– Így? –
mutatott magára.
– Én a
helyedben sietnék – léptem el tőle egy gonosz vigyorral az arcomon, és leültem
a kisszékre. Lassan mozgatni kezdtem a kezem magamon. – A végén még egyedül
fejezem be a játékot.
Jackson
hipersebesen rángatta fel magára a nadrágját, csak félig-meddig begombolva, és
rohant, hogy óvszert és síkosítót szerezzen valahonnan. Egy ilyen helyszínen
nem lehetett nehéz, mégis sokáig elmaradt. A testem kezdett fázni, a vágyam alább
hagyott, és egyre gyorsabban kellett súrlódást okoznom, hogy ne lankadjon a
„figyelmem”.
Jackson
baseball játékosokat megszégyenítően csúszott be a kabinba, és szinte azonnal
újra a szájában éreztem magam. Gondosan benyálazott, szinte az egész hosszomat
képes volt a torkába engedni, és amikor felnézett rám, türelmetlen sürgetést
villódzott a szemében. Nem is tétlenkedtem sokáig, a pólóján kívül
megszabadítottam minden zavaró ruházatától, és megkértem, támaszkodjon a falnak.
Még sosem
csináltam ilyet férfival, de magabiztosan vezettem fel neki az első, síkos
ujjamat, ami meglepően könnyen haladt előre. Fél szemmel Jackson arcára
sandítottam, amit a próbafülke tükre tökéletesen mutatott, de mivel nem tudtam
leolvasni róla a választ, inkább megkérdeztem.
– Te csináltál
már ilyet korábban?
– Annyit
tököltél, hogy muszáj volt – informált, és jobban kipucsított. – Következő ujj.
Ezen
felbátorodva sokkal intenzívebben értem Jacksonhoz, továbbra is odafigyeltem,
hogy ne okozzak fájdalmat, de felvillanyozott a tudat, hogy nem fog összetörni
a kezeim között. Hallani akartam a hangját, ahogy könyörög nekem, hogy dugjam
már meg végre, de Jackson nagyon makacsul kitartott a sóhajtozás mellett. Már
kellően kitágult ahhoz, hogy felvezessek neki valami nagyobbat, de mielőtt még
így tettem volna, a hajába markoltam, és úgy rántottam hátra a fejét. Először
végignyaltam a nyakán, majd a fülcimpáján, és a legkarcosabb, legmélyebb
hangommal tettem fel a kérdést:
– Akarod, hogy
megdugjalak?
– Igen –
nyögte kéjesen.
– Nem hallom
kristálytisztán.
– Igen,
akarom.
– Hogy?
– Mark, dugj
már meg! – fakadt ki Jackson türelmetlenül. Az egész teste remegett a
visszafojtott vágyaktól. – Csináld végre! Tedd be! Dugj meg! Kefélj meg! Fuck
me hard! Hogy mondjam még?
Többet is
kaptam, mint szerettem volna, így nem kínoztam tovább, elengedtem a haját, hogy
kényelmesen tudjon támaszkodni, és elkezdtem felvezetni a lüktető tagomat.
Isteni érzés volt, sokkal jobb, mint gondoltam, és mikor egészen elmerültem
benne, a csípőjére kellett markolnom, nehogy elveszítsem az irányítást a testem
felett. Elég ciki lett volna, ha ilyen hamar elsülök. Hiszen még el sem kezdtük
igazán.
Lassú tempóval
indítottam, apró lökésekkel, hogy mindketten megszokjuk a másikat, aztán, ahogy
Jackson hangja erősödött, úgy vadultam be én is. A derekam egy idő után már
sajgott a kemény lökésektől, a lábaim remegtek, az ujjaim elfehéredtek, ahogy
Jackson csípőcsontját markoltam. Csodásan hullámzott a felsőteste a fekete,
hálós pólóban, élvezet volt nézni, de zavart, hogy nem ízlelhetem meg a bőrét.
Újból a
hidrogén tincsekbe markoltam, és vörösre szívtam Jackson nyakát, miközben
állatias sebességgel keféltem, ahogy korábban kérte. Jackson hol angolul, hol
kínaiul, hol koreaiul szólongatta istent, de ebben a helyzetben semmilyen
istenség nem menthette meg a karmaim közül, addig hajszoltam, amíg hörögve nem
élvezett el. Szinte összezuhant alattam, a földön térdelt, és hevesen
lélegzett, de én még nem mentem el, pedig az egészet ezért csináltuk
eredetileg.
– Markie, te
aztán sokáig bírod – nyögött fel, ahogy fáradtan lehúzta rólam az óvszert,
gondosan a markába vett, és némi rántást követően újra a szájába fogadott. Nem
finomkodott, erősen szopott, hangos cuppogásokat hallatva.
Nem húzódott
el, amikor a szájába élveztem, minden egyes cseppet kiszívott belőlem, majd
jólesően nyelt egyet, és csillogó szemmel vigyorgott fel rám.
– Te is finom
vagy.
Először nem
értettem, ki finom még, aztán leesett, hogy ugyanezt mondta a joghurtra is, és
gyengéden végigsimítottam az arcán.
– Menjünk fotózkodni.
A munkát
profin teljesítettük, bár iszonyatosan fáradtak voltunk, és Jackson majdnem
elaludt mellettem a szünetben. Édesen pihent a karomon nyugtatva a fejét,
szívesen néztem volna ezt minden éjszaka. Nem árulhattam el, mi van közöttünk,
így erőt vettem magamon, és csak a kezemmel simítottam meg az ajkát, de
elhatároztam, este is megkérem, segítsen levenni a nadrágomat.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése