A legérzékenyebb érzékszerv (Sehun x Chanyeol)

Sehun:

– Aú! – kiáltottam fel, amikor Baekhyun megint megharapott.

Már nagyon kezdett elegem lenni belőle. Folyamatosan harapdált, mintha nem lenne jobb dolga, és ráadásul olyan hegyesek voltak a fogai, hogy erősen elgondolkodtam rajta, reszeli-e őket. Tisztára el tudtam képzelni, ahogy ül a szobájában esténként, és reszeli a fogát, hogy aztán másnap teljes élvezettel mélyessze belém őket.

– Hyung! Befejezhetnéd!

– De olyan finom illatod van. Éhes leszek tőle – hajtotta a nyakamba a fejét, mire azonnal hátrébb húzódtam.

– Nem vagyok kaja. És egyébként is, a fanok azt fogják hinni, hogy kavarok valakivel. Tele van sebbel a testem, mintha kiszívták volna a bőröm.

– Örülj neki! Legalább valaki elhiszi, hogy lenne barátnőd.

Szemétláda – gondoltam, és visszafordultam a televízió felé. Nem értem, miért lenne olyan hihetetlen egy külső szemlélőnek, hogy csajom legyen. Jó pasi vagyok, ne tagadjuk a nyilvánvalót, rengeteg ember sikítozik értem a stadionokban. Baekhyun csak féltékeny – konstatáltam, és kissé megnyugodott a férfiúi büszkeségem. A valódi okot elég volt, ha én tudtam.

Sokáig ültünk csendben, csak a pattogatott kukorica ropogott a fogunk alatt, és a film egyáltalán nem kötött le. Nem értettem, miért adnak ilyen silány műveket a tévében, nem hogy játszanánk inkább a hyungok valamelyik sorozatát, akkor legalább röhöghetnék azon, ahogy kimondják azokat a nevetségesen romantikus mondatokat.

– Most haragszol? – mászott közelebb Baekhyun, mire azonnal felemeltem a kezem.

– Ne gyere közelebb, vámpír!

– Nem vagyok vámpír. Nem szívom ki a véred – informált, mintha egy ötéves hülyegyerek lennék, akinek mindent a szájába kell rágni, majd a hyung még ezen is tudott rontani, és megcsipkedte az arcomat. – Ne duzzogj, Sehunie. Tudod, hogy szeretlek.

– Fájdalmas a szereteted – dörzsöltem meg az arcom, de a hyung nagyon elemében volt, és nem hagyta abba ennyivel a kínzásomat.

Baekhyun rám vetette magát, és minden áron a nyakamba akart harapni, én azonban hősiesen védekeztem, és ettől annyira összegabalyodtunk, hogy meg sem lepődtem, amikor a nappaliba lépő Kyungsoo félreértette.

– Ti már megint buzultok? Nem vagyunk színpadon.

– Csak próbálom legyűrni Sehunie-t – adott magyarázatot az idősebb hyung.

– Sok sikert hozzá – kortyolt bele a kávéjába D.O, és bement a szobájába.

Így számíthattam én a hyungokra, ha a kicsit kellett terrorizálni, hirtelen mindenki nagyon együttműködő lett. Szívás volt maknae-nak lenni, főleg ennyi szadistával.

Baekhyun aztán odajutott a nyakamhoz, de csak egy egészen aprót harapott belém, ezért felesleges volt ennyit küzdeni. Komolyan, olyan volt, mint egy kutya. Szaglászott, harapott, terrorizált, és nem lehetett leállítani.

– Hyung, ez nálad valami perverzió? – toltam el a homlokának feszítve a tenyeremet, ő meg csak röhögött rajtam.

– Csak olyan finom az illatod, én meg érzékeny vagyok.

– Aha… Emlékszem ám arra! Nyilvánosan olyanokat mondani, hogy nekem nem jönnek be a csajok, meg hogy harapdálni szoktad a fenekemet. Ezek után hülye lenne az, aki nem gondol melegnek minket.

– Nekem volt már barátnőm, hivatalosan is, úgyhogy csak te szopsz. Mint mindig.

És én ennek egy cseppet sem örültem. Oké, én voltam az, aki azt mondta a színpadon, hogy szeretem a férfiakat, de nem akartam, hogy utáljanak az emberek. Viccesen jött ki a műsorban, de minél többször ejtettem el ezt a morzsát, annál nyilvánvalóbbá vált az igazság. És nem akartam, hogy Ő megtudja. Akkor még annyit sem lehetettem volna a közelében, mint ez ideig.

– Jól van, na! Nem kell mindent a szívedre venni – segítet felülnöm Baekhyun. Valószínűleg kiült az arcomra a feszültség, pedig mindig nagyon jól uraltam a vonásaimat.

Jó lett volna elmondani valakinek, hogy mi nyomja a szívemet már olyan régóta, de nem tudtam, kiben bízhatnék meg. Suho hyung volt a leader, de féltem, hogy ő túl komolyan venné, Baekhyun hyung meg mindig ugratott, Chanyeoulnak meg nyílván nem mondhattam el.

– Hyung, tudsz titkot tartani? – tettem mégis egy próbát.

– Persze. Izzó vassal sem szedik ki belőlem.

Nagy levegőt vettem, hogy egy huzamra hagyja el a számat a vallomás, de amikor ránéztem, megakadtak a szavak a torkomon. Ez mindent megváltoztathatott, és féltem attól, hogy végzetes hibát vétek. Rossz folyton sóvárogni, és lesni az apró lehetőségeket, meg kiélvezni azokat az apró pillanatokat, amik nekem a világot jelentik, Neki meg csak baráti hülyéskedés, de mégis több ez, mint a semmi. Ha kiderül az igazság, és a fiúk esetleg megutálnak, még a bandából is kitehetnek.

– Mindegy. Semmi. Nem fontos – hárítottam, de a kopó már szagot fogott.

– A francokat! Mondjad! A hyungban megbízhatsz.

Durván szorongtam, izzadt a tenyerem, kiszáradt a szám, és mindenhol szívesebben lettem volna, mint ott, a kanapén, de már belesétáltam a saját csapdámba, és nem tudtam kimászni belőle. Mindent fel kellett tennem egy lapra, és bízni abban, hogy Baekhyun diszkréten fogja kezelni.

– Nekem tényleg a srácok jönnek be.

Baekhyun pár percig változatlan arccal nézett rám, majd bosszúsan összeráncolta a homlokát.

– Ennyi? Ez volt a nagy titok? Ezt már rég tudtam.

– Hyung, én komolyan mondom. Nem viccelek.

– Én sem. Együtt élünk. Ez azért eléggé feltűnő – intett az ágyékomra, mire azonnal odakaptam a tekintetemet, de semmi rendellenességet nem találtam.

Zavartan néztem rá, megpróbálva kitalálni, hogy mire gondol, de nem jutottam előrébb. Azért nem voltam meleg, mert nagy volt a farkam.

– Nem értelek. Mit mutogatsz?

– Te tényleg ennyire hülye vagy? Minek kell nekem ilyenekről beszélgetnem veled? – bosszankodott, majd összefűzte a karját, mint egy durcás gyerek, és úgy adott választ, hogy nem nézett a szemembe. – Kicsit átlátszó, hogy mindig a közös fürdések után vered ki magadnak.

– Mi van?? – jöttem olyan zavarba, mint még soha. Ezt meg mégis honnan tudta, és miért kellett kimondania?

– Most mi van?! Nekem kell kivinnem a szemetet minden baszott este a főkukába, és rohadtul tudom, hogy miért van annyit zsebkendő a tiédben.

El akartam süllyedni. Baekhyun elmehetett a picsába, hogy kutakodott a szemetesemben. Ki gondolta volna, hogy kukázik, amikor annyi pénze van, hogy simán vehet magának egy halom sportkocsit? Sosem tudhatja az ember, basszus. Még Bakehyun is képes könyékig gázolni a ganéban, hogy információkat szerezzen. Mintha kémkedne utánam…

–  És te miért is vizsgálod át a szemetemet?

– Azt hittem, hogy beteg vagy, és titkolod. Nem tűntél influenzásnak, se allergiásnak, úgyhogy azt hittem, hogy esetleg vérzik az orrod, vagy bántod magad, így belenéztem kicsit a csomagba. Hát, nem kellett volna.

– Úristen! – dörzsöltem meg az arcomat, mintha le akarnám gyalulni a bőrt. – És akkor még én vagyok a ciki.

– Csak törődni akartam veled, oké? – fújtatott Baekhyun dühösen.

Törődni? Ez jól esett. Néha tényleg megfojtottak a hyungot a folytonos piszkálással, meg azzal, hogy minden viccnek én vagyok a főszereplője, de ők végül is, csak törődni akartak velem. Nem akarták, hogy magányos legyek, vagy kiszorított, és ilyen idegesítő módon fejezték ki.

– Hát, nincs allergiám – próbáltam folytatni a beszélgetést.

– Ja, leesett – húzta el a száját Baekhyun. Szegénynek, traumatikus élmény lehetett kukázni. – És ki jön be?

A szívem azonnal a gyomromba ugrott, majd fel a torkomba, és legszívesebben láthatatlanná váltam volna, de ezzel egyikünk sem bírt. Néha nagyon sajnáltam, hogy nincs a való életben is szupererőnk, akkor elfújhatnám Baekhyunt a zavarba ejtő kérdéseivel, de ő meg a fényt kapná meg, és akkor minden titkomra rávilágítana… Szívás. Tényleg mindig én szopok.

– Miért gondolod, hogy bejön valaki? – próbáltam elhazudni a dolgot.

– Nyilvánvaló. Szóval? Ki az?

– De megígéred, hogyha elmondom, nem változik meg semmi?

– Ja, csak mondjad már.

– Chanyeol.

Baekhyunnak mintha egy kőszikla esett volna le a mellkasáról, szegény, lehet, hogy azt hitte, őt fogom mondani, de megkönnyebbülhetett. Persze, ettől még húzhattam egy kicsit.

– Ne aggódj, hyung, nem te vagy az. Jól nézel ki sminkkel, de túl sokszor láttalak anélkül. Sajnos az agyamba égett a kép!

– Elmész te a picsába! – vágott rám egyet a díszpárnával, majd felhúzta a lábait, és törökülésbe ült. – És nem akarod elmondani neki? Lehet, viszonozná.

– Chanyeol hyung? Kizárt. Amúgy is titeket shippelnek.

– Ha érteném, hogy miért…

– Chanyeol hyung mindig féltékeny fejet vág, ha nem vele beszélsz. Szerintem ha bejön neki valaki, akkor az te vagy.

Baekhyun nem akarta elhinni, amit mondtam, pedig tényleg így volt. Mivel nekem tetszett Chanyeol, és folyton őt figyeltem, ezért pontosan tudtam, hogy milyen arcot vág. Az elején nagyon fájt, hogy lehet, valaki más tetszik neki, de aztán beletörődtem, kettőnknek úgysem lehet jövője.

– Ha nem akarsz neki szerelmet vallani, akkor ugrasszuk ki a nyulat a bokorból! Ha tetszem neki, azt tudni akarom.

– Mert?

– Kell az önbizalmam felépítéséhez, az előbb romba döntötted – jegyezte meg csípősen, majd kedvesen rám mosolygott, és megbökte a karomat. – Ne aggódj, amíg engem látsz! Majd én megoldom.

Pontosan ettől féltem, hogy ő majd megoldja. Megoldja, hogy Chanyeol soha az életben ne akarjon többé beszélni velem, de már elkéstem a sajnálattal. Ha Baekhyun valamit a fejébe vett, arról nem lehetett lebeszélni, és ő nagyon rápörgött erre a témára.

Három napon keresztül idegeskedtem, hogy mivel fog előállni, aztán bejött egy nagyobb munka, és az teljesen elvonta a figyelmemet. Már éppen megnyugodtam volna, amikor Baekhyun hyung a karomnál fogva kirángatott a konyhából, és a fürdőszoba előtt a kezembe nyomott egy tubus tusfürdőt.

– Ez meg mi?

– A legfinomabb illatú tusfürdő, amit valaha a piacra dobtak. Legalább is szerintem, és én érzékeny vagyok, úgyhogy tudom. Fürödj meg vele!

– Nem – tagadtam meg a parancsot. – Nem akarom, hogy összeharapdálj!

– Ha minden jól megy, Chanyeol fog összeharapni – kacsintott rám, majd visszaslisszolt a konyhába.

Nem értettem, mit akar ezzel az illat dologgal, ő volt az egyetlen, aki ráizgult erre, de abból bajom nem lehetett, ha illatos vagyok. A tusfürdő tejes alapú volt, és puhává varázsolta a bőröm, mellette pedig gyümölcs, méz és vanília aromáját éreztem ki. Elsőre, amikor elolvastam a dobozon, azt hittem, ez túl sok lesz egyszerre, de valami zseniális módon találták el az arányokat, és még nekem is kedvem lett megenni magam.

A szárítkozás után jöttem csak rá, hogy nincs váltásruhám, így a derekam köré csavartam a törölközőt, és úgy indultam Baekhyun keresésére, hogy avasson be a terv további részeibe is, de a nappaliban Chanyeolba ütköztem. Egészen pontosan nem ütköztünk össze, mert ő a kanapén ült, és egy könyvet olvasott, de én teljesen lefagytam.

Chanyeol lassan emelte fel a tekintetét a könyvből, és egy gyors mustra után megállapította, hogy csak én vagyok, és inkább újra olvasni kezdett. Igen, pontosan ennyire érdekeltem.

– Áh, lefürödtél, Sehunie? – ugrott oda hozzám Baekhyun, és mélyen a nyakamba szagolt. – Ahh, de jó illatod van – morogta zavarba ejtően szexisen, és a derekamnál fogva közelebb húzott magához. – Mindenhol ilyen finom vagy? – vezette végig a kezét a mellkasomon, mire olyan hevesen kezdett el verni a szívem, hogy majdnem rosszul lettem.

Nem Baekhyun érintése váltotta ezt ki belőlem, az egyszerűen csak jó volt, Chanyeol tekintetétől ugrott így meg a vérnyomásom. Vagy inkább leesett a cukrom? Áh, ki a franc tudja?! Teljesen kikészültem, az a lényeg. Chanyeol ugyanis féltékenynek tűnt, de veszettül. Csak azt nem tudtam, kit gondol sajátjának kettőnk közül.

– Szagold meg te is, Chanyeol! – lépett el tőlem Baekhyun, és egyszerűen Chanyeol ölébe lökött.

Chanyeolnak nem tetszett túlzottan az ötlet, csak nagyon vonakodva tette le a könyvét, de végül beleszagolt a nyakamba, és azt hittem, elájulok. Még sosem volt ennyire közel hozzám, éreztem a leheletét, ahogy a bőrömnek ütközött, és azonnal megdobbant az ágyékom. Bakker, ha ezt sokáig fogja csinálni, fel fogok izgulni – pánikoltam, de Chanyeol karja a csípőmet markolta, és nem mertem megmozdulni.

– Ugye milyen jó? – kérdezte büszkén Baekhyun, mintha ez az ő érdeme lenne.

– Aha, jó – jegyezte meg Chanyeol, de nem úgy tűnt, mintha nagyon lenyűgözte volna.

– Én is elmegyek zuhanyozni. Sehunie, megmosod a hátam? – villantott rám egy perverz mosolyt Baekhyun. Egészen félelmetes volt így.

Hamar kapni akartam az alkalmon, hogy megtörjem ezt a kellemetlen helyzetet, amiben egyértelmű, hogy egy cseppet sem érdeklem Chanyeolt, de a szorítás erősebb lett a derekamon.

– Fürödj egyedül, Baekhyun hyung! Sehunie segít nekem olvasni.

Nem értettem, hogyan lehet segíteni olvasni, de jól esett, hogy Chanyeol azt szeretné, maradjak. Lehet, hogy tényleg bejött neki az illatom, és virágnak akar használni. Ő folytatja az olvasást, én meg illatozom mellette. Nekem tetszett ez az ötlet.

– Oké, akkor én elmentem fürödni. Sokáig. Engedek egy nagy, habos vizet a kádba.

– Oké, hyung – felelte Chanyeol türelmetlenül.

Valami olyasmi játszódott le a fejemben, hogy amint Baekhyun hyung eltűnik a folyosón, Chanyeol az ajkamra tapad, és leteper, de a valóságban nem történt semmi, csak visszaemelte a könyvet a szemével egy vonalba, és tovább olvasott. Én meg ott ültem az ölében, mint egy háziállat, és kezdtem kicsit fázni.

– Mit olvasol? – hajoltam közelebb, hogy belelássak a könyvbe, ám ekkor valami olyasmi történt, amire nem számított.

Egy forró, nedves nyelv végignyalt a nyakamon, egészen a fülemig, mire azonnal apró sóhajt hagyta el a számat. A korábbi fázósság semmivé lett, az egész testem lángolt, és még közelebb akartam érezni magamhoz Chanyeolt.

– Tényleg hihetetlenül finom illatod van – búgta a fülembe, majd a hosszú ujjai eleresztették a könyvet, és helyette az államat fogták meg. – Nézz ide, Sehunie!

Amikor az ajkai érintették az enyémet, azt hittem, álmodok. Valószínűleg elájultam a sok izgalomtól, és eszméletlenül heverek a szőnyegen, az agyamban pedig ilyen hihetetlen képek játszanak. Más magyarázat nem lehetett arra, hogy Chanyeol önszántából megcsókolt, és nem is akárhogy, a kezdeti, óvatos simításokat felváltották a heves csókok, amikről mindig is fantáziálgattam, ha a száját néztem.

– Chanyeol – súgtam, de ahelyett, hogy eltávolodtam volna, csak a tincseibe markoltam, és a kanapé támlájához szorítottam a testemmel.

A derekam köré csavart törölköző már alig számított valamit, főleg, amikor Chanyeol eldöntött a párnák közé, és fölém mászott.

Annyira be voltam pörögve, hogy csak akkor jutott eszembe, hogy nem kettecskén lakunk, amikor a csókjai már a hasamnál jártam.

– Chanyeol, a többiek…

– Nincs itthon senki, csak mi hárman – nyugtatott meg, és visszahajolt a számhoz, miközben a kezét a fehér anyag alá dugta. – Baekhyun pedig remélhetőleg belefullad a kádba.

Én nem akartam, hogy Baekhyun megfulladjon, hiszen neki köszönhettem ezt az egészet, neki lett igaza, Chanyeol nem miatta volt féltékeny, hanem engem nem akart más mellett látni. Hálával tartoztam ezért a felfedezésért a hyungnak, és nagyban rontott volna a köszönetemen, ha nem él.

– Baekhyun… – kezdtem, de Chanyeol egy követelőző csókkal belém fojtotta a szót.

– Nem akarom, hogy vele foglalkozz. Csak az én nevemet mondd! Csak az enyémet – súgta, és rákulcsolta az ujjait a férfiasságomra. – Egész éjjel csak azt akarom hallani, hogy mennyire élvezed, amit veled teszek.

Reméltem, hogy Baekhyun jól van, és nem csak az orra, de a füle is eléggé érzékeny, és nem zavar meg semmit. Megfogadtam, hogy ezentúl akkor harap meg, amikor csak akar, és veszek neki egy tonna tusfürdőt, persze, csak ha Chanyeol engedi. Mondjuk, nem tűnt olyan típusnak, aki csak úgy engedné, de kemény kőből faragtak ki az Istenek – mert önbizalmam azért van –, úgyhogy emberére akadt bennem. Csak azt nem értettem, miért teszem szét neki olyan könnyen a lábam, mintha ez természetes lenne. Talán azért, mert olyan régóta szeretem?

– Chanyeol… – kezdtem.

– Psszt… Csak lazíts! – nyomta belém az első ujját.

– Bakker! – nyögtem fel, és a vállába karmoltam. – Honnan van neked síkosítód?

– Baekhyun hagyta itt. Azt hittem, nektek kell majd. Le akartam nyomni a torkán, de jó ez most nekünk.

– Baekhyun hyung…

– Mondtam, hogy nem akarom más nevét hallani a szádból! – szidott meg, majd apró puszit nyomott az orromra. – Lazítsd, Sehunie! Azt akarom, hogy neked is jó legyen.

Ellazítottam minden izmomat, amit csak tudtam, és lehunytam a szemem, hogy még relaxáltabb állapotba kerüljek, de a fülemet megütötte így is az izgatott, apró tappancsok dörömbölése, majd egy ajtó csapódása. Baekhyun hyung nem bírta tovább a fürdőszoba rabjaként. Holnap reggel tuti belenézek a kukájába! – mosolyodtam el, majd tényleg minden figyelmemet Chanyeolra összpontosítottam.

Baekhyun tévedett, vannak az orrnál sokkal érzékenyebb helyek az ember testén…