Zuhanyozzunk együtt! (Produce X 101)

Jinhyuk:

Ha már végig mentél egyszer a tréni időszakon, nem újdonság a kollégiumi élet, amikor sokan vagytok összezárva, és idő kell ahhoz, hogy megismerjétek egymást. Az, hogy Wooseokkal külön szobába kerültünk, jóval megnehezítette a dolgomat. Ahogy telt az idő, egyre közelebb kerültem a szobatársaimhoz, de azért végig ott feszült a lakók között, hogy mégse vagyunk örök cimbik.

Mindenki máshogy próbálta meg oldani az ismeretlenségből fakadó feszültséget, voltak, akik shippeltek, mások apa-fiú kapcsolatot játszottak, le mertem volna fogadni, hogy olyanok is akadnak, akik titokban dugnak. A fürdőszobán és néhány raktárhelyiségen kívül, ahová nekünk tilos a belépés, mindenhol kamerák voltak, nem lehetett egyszerű szexuális életet élni. Sokszor az ilyen viszonyok, vagy inkább alkalmak nem arról szóltak, hogy a felek melegek lennének, egyszerűen csak túl sok volt bennünk a stressz és az aggodalom. Próbáltunk barátkozni, miközben egymás ellen harcoltuk a versenyben, erre jött rá a túlhajszoltság, a sérülések, a félelem, hogy nem vagy elég jó. Ezek mind felhalmozódtak az emberben, és néha jól esett egy kis törődés. Vagy magadnak oldottad meg, vagy megkértél valakit, hogy segítsen ki. Olyan lehetett ez, mint a börtönben, vagy a katonaságban. Pontosan nem tudtam, mert még egyikben sem voltam, bár az utóbbit egyszer kénytelen leszek átélni.

Olyan sok fiatal fiú volt ott, akik talán annyira az álmuknak éltek, hogy igazi kapcsolatban még nem is volt részük, hogy amikor egy-egy hyung simogatni, vagy ölelgetni kezdte őket, szerintem fel sem tűnt nekik, hogy a szexuális frusztráltság teszi ezt velük. Én senkire nem fanyalodtam rá, Haenami olyan volt számomra, mintha a fiam lenne, vagy a nagyon kicsi öcsém, meg tudtam volna zabálni, de csakis átvitt értelemben, mindennemű erotikát mellőzve.

Nem beszélhettem más nevében, de nagyon erős volt a gyanúm, hogy Seungwoonak nagyon jól esne, ha valakit megdugna, vagy őt dugnák, ez még nem volt teljesen világos. Ahogy odadörgölőzött Dongpyóhoz, az sokkal jobban hasonlított egy tüzelő macska dörgölőzéséhez, mint „apai” szeretetre.

Amikor levettem a pólómat, hogy elmenjek fürödni, láttam, ahogy Dongpyo és Hyeongjung pocky game-t játszik az ajtóban. Jól tették, ha idolok lesznek, ezer ehhez hasonló baromságot kell játszaniuk, még élénken élt bennem az emléke annak, amikor megkaptam az első csókomat a bandatársamtól egy paper kiss game alatt. Traumatikus élmény volt.

Szemét módon meglöktem Dongpyo fejét, de a szájuk nem ért össze, mégis jól esett kicsit gonoszkodni. Az a gyerek egyébként is folyton játszotta az ártatlant, miközben egy kisördög lapult meg benne, úgyhogy bőven megérdemelte volna, hogy elveszítse az első csókját. Ha tovább folytatta a cicázást a hyungokkal, úgy sejtettem, rövid időn belül nem csak azt fogja elveszíteni…

– Fürdeni mész? – kérdezte Seungwoo a szekrénynél álldogálva, amikor behordtam a cuccaimat.

– Aha.

– Csatlakozhatom?

– Micsoda?! – kiabáltam ki reflexszerűen. Mivel nem jött rögtön válasz, egy pillanatra elgondolkodtam rajta, hogy talán csak rosszul hallottam, és valami teljesen mást kérdezett.

– Mi az? Mind fiúk vagyunk…

Logikus érvelés, semmi olyat nem láthattam nála, ami nekem nincs, de fiúkként együtt fürödni csak úgy működött, ha nyilvános fürdőbe ment az ember, ahol elég messze lehetett állni a zuhany alatt a másiktól. Itt, abban az aprócska kabinban lehetetlen megoldani, hogy úgy állj, hogy senkihez és semmihez ne érj hozzá.

Hebegtem-habogtam valamit, de nem tudtam igazán kinyögni, hogy mennyi bajom van ezzel az ötlettel. Túl sok volt, és mind egyszerre akart kijönni a számon, úgyhogy egy nagy katyvasz lett az egészből.

– Menj, zuhanyozz le! – nyugtatott meg Seungwoo, amire azonnal lecsaptam, és motyogtam egy okét.

Teljesen megnyugodtam, hogy csak én voltam az, aki félreértette, és ez nem egy ajánlat volt némi játszadozásra, amikor Seungwoo lágy hangon utánam szólt.

– Mindjárt csatlakozom.

Olyan gyorsan álltam meg, hogy majdnem dobtam egy hátast a csúszós járólapon. Valaki jól kipacsálta a vizet, legszívesebben felnyalattam volna vele, aztán eszembe jutott, hogy nem is arra a személyre vagyok mérges, úgyhogy elálltam az ötlettől. Seungwoo vagy tényleg teljesen rám mozdult, vagy csak szívat, de akkor nagyon jól csinálja, mert megállt bennem az ütő, az biztos.

– Kezdek félni – próbáltam meg elviccelni, de bakker, tényleg paráztam.

Korábban soha nem aggódtam azon, hogy bárki zaklatna, vagy bemászna az ágyamba, amíg alszom, de most egy kicsit elkezdtem aggódni. Mi van, ha arra kelek, hogy Seungwoo simogatja a hátamat, vagy valami egészen mást, és én nem tudok ellenkezni?

Nem, eszembe jutott, hogy pontosan a fejem fölött van a kamera, ami éjszaka is forog, úgyhogy ezt biztosan nem kockáztatná meg senki. Az előző fiús évadban előfordult némi túlkapás, úgyhogy a készítők belefoglalták a szabálykönyvbe, hogy tilos a nem kívánt testi érintkezés. Na, most ebbe sok minden beletartozhatott, és Seungwoo sem akarhatta, hogy ilyenért zárják ki.

Kint hagytam a hajkondicionálómat, így a pizsimet gyorsan magamra kapva kifutottam érte. Útközben megérkezett Yohan is, aki éppen a dugi rekeszből lopta a kekszet, és Seungwoo még mindig a közös fürdésről fantáziált. Ezúttal Dongpyót találta be a kérdésével, aki hozzám hasonlóan azonnal elutasította a felajánlást. Érződött a hangjában, hogy borzasztóan kellemetlen neki a téma. Seungwoo viszont kapva kapott az alkalmon, hogy kijátssza a hyung kártyát, és már rögtön gruppenben gondolkodott. Azt mondta, szegény, ártatlan Dongpyónak, hogy fürödjön együtt a hyungjaival. Reméltem, a többes számban nem engem értett, mert én nagyon, de nagyon nem kanultam kisfiúkra.

Yohan, mint majdnem mindentől, ettől is irtózatosan zavarba jött, és nevetgélve mondta, hogy ő sem akarja. Seungwoo azonban nem állt le, és már kezdett idegesíteni ez a téma, úgyhogy nagy swagben bevágtam neki a szabálykönyv ide vonatkozó részét. Ez betalált, Seungwoo azonnal nyugtatni kezdte az egyre furcsább ábrázatot vágó Dongpyót, hogy ő nem olyan hyung, csak viccel. Azt nem tisztázta, hogy pontosan milyen a „nem olyan”, de végre lezárhattuk ezt a témát. Mégse bírtam a véremmel, és muszáj volt még egyet oda szúrnom neki.

– Nem úgy hangzott, mintha vicc lenne…

Kiütéssel nyertem, Seungwoo csendben maradt, és nem forszírozta tovább a dolgot. Nyugodt lélekkel feküdhettem el az ágyamban, és élvezhettem a pihenést. Már éppen elaludtam volna, amikor valaki kiosont a fürdőbe. Sorra vettem a szoba lakóit, és akkor esett csak le, hogy Seungwoo annyira azzal volt elfoglalva, hogy valakihez bekuncsorogja magát, hogy végül le se zuhanyozott.

Ezzel a tudattal hajtottam volna álomra a fejemet, amikor eszembe jutott, hogy bent hagytam a polcon a mentolos kenőcsöt, amit az orromba szoktam kenni, hogy nehogy bedugoljon reggelre. Két dolgot tehettem: megvárom, amíg Seungwoo végez, vagy belógok hozzá. Ha várok, lehet, hogy egy óráig áll a víz alatt, és én bealszom, kockáztatva ezzel az orrdugulást. Ha bemegyek, a végén még olyasminek leszek a szemtanúja, amit soha nem akartam volna látni. Végül Seungwoo érve nyert, neki is ugyanaz van, mint nekem.

Lábujjhegyen kommandóztam el az ajtóig, óvatosan lenyomtam a kilincset, majd beslisszoltam. Egy ninja összes képességével tartottam a kenőcsös tégelyért, amikor kicsapódott a zuhany ajtaja, és egy pucér Seungwoo nézett rám sokkosan. Szinte azonnal maga elé kapta a törölközőjét, de mindegy, már minden láttam, ami nem érdekelt.

– Te meg mi a francot keresel itt? – ütötte meg azt a magas C-t, ami a dalokban jól mutatott, de akkor nem akartam hallani.

– Fogd már be! Kint vannak a kamerák, és a végén még félreértik.

Azt hittem, Seungwoo majd elszégyelli magát, és lecsendesedik, ehelyett kiült az arcára valami ördögi kifejezés, amitől megint úgy éreztem, hogy most aztán vagy sipirc van, vagy vége az életem egy fontos szakaszának.

– Te azt mondtad nekem, hogy fogjam be? A hyungod vagyok.

Teljesen elfelejtettem, hogy vagy két évvel idősebb nálam, és a legszebb mosolyommal próbáltam meg jobb belátásra bírni, de már megharagudott rám. Az általában igen, de most nagyon nem kedves Seungwoo megragadta az olafos pizsamámat, és annál fogva penderített be a zuhanyzóba. Nem belökött, esküszöm, úgy éltem meg, hogy repülök, és kedvem lett volna sírni, amikor becsukódott mögötte a kabinajtó. Ott volt a nyelvem hegyén, hogy benyögöm az ide vonatkozó paragrafust, de annyira be voltam szarva, hogy szólni sem mertem.

– Megbüntetlek – jelentette ki komolyan, mintha csak azt mondta volna, hogy megigazítja egy kósza hajszálamat.

Rimánkodni kezdtem.

– Hyung… Hyung… Figyelj, hyung! Mindenki feszült, és… – kezdtem, de bennem akadt a szó, amikor szájon csókolt.

Felrémlett előttem az a szerencsétlenül alakult paper kiss, amikor az ajkamon érezhettem a bandatársam száját, de az csak egy fél másodpercig tartott, és mindketten szinte belehaltunk. Most nem ez volt a helyzet, Seungwoo hyung egészen konkrétan csókolt engem. Megragadtam a vállát, hogy eltoljam, és… Mikor lett Seungwoonak ekkora válla? Én mióta ilyen izmos a teste? Úristen, ez van a hosszú, kinyúlt póló alatt?! Hamar lejött, hogy itt esélyem sincs testi erőt alkalmazni, ha jót akartam magamnak, hagytam, hogy tovább csókoljon, és hamar lezárjuk a büntetést.

A korábbi eszmefuttatásomat a testi vágyakról és egymás kisegítéséről akkor testközelségből érezhettem, merthogy elkezdtem reagálni a kezdetben nem kívánt csókra. Egyre többször mozdítottam meg én is a számat, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy Seungwoo hyung vizes hajába túrok, és közelebb préselem hozzá a testem. Nagyon ciki volt, hogy így bújok hozzá, ez egyáltalán nem vallott rám.

A pizsamám némi védelmet biztosított, de így is éreztem, hogy Seungwoo hyung merevedése a combomnak nyomódik, és ez egyszerre volt fura és beindító. Biztossá vált, hogy itt keményebb dolgok fognak történni, és ha jót akartam magamnak, meg kellett fordítani a jelenlegi felállást. Te jó ég, hogy ez milyen félreérthetően hangzik!

– Hyung… Hyung… – ziháltam, és próbáltam elfordítani a fejemet, de ezzel csak azt értem el, hogy a csókjai már a nyakamat érték. – Forduljunk meg!

Amikor már én nyomtam hozzá őt a csempéhez és vettem birtokba az ajkait, már sokkal kellemesebben éreztem magam. Ő is ellazult, és engem utánozva csüngött rajtam, de azért még mindig sokkal izmosabb volt nálam. Szerettem volna visszakapni Mommy Seungwoot, de most a Daddy verzió volt szolgálatban, és nem mertem megkockáztatni, hogy itt hagyom, vizes pizsamával felugrok az emeletes ágyamra és barikádot építek, mert biztos voltam benne, hogy kizárás ide-oda, leszed onnan, és akkor aztán kapok anyait-apait.

– Hyung, mit csináljak veled? – súgtam a fülébe, és végignyaltam a fülcimpáján. Bakker, ez az irányítás kezdett egyre jobban tetszeni.

– Amit csak akarsz. Csak legyen szex a végén!

Hát ez eléggé konkrét kérés volt, úgyhogy kibújtam a pizsamámból, és a kézmosóba dobtam a vizes anyagot. Útközben hasonlóan eláztathattam a járólapot, mint az, akivel fel akartam nyalatni a mocskát, de most nem foglalkozattam ilyesmivel. Embert próbáló vállalkozásban voltam éppen.

Ahogy végignéztem Seungwoo testén, meg kellett hagynom, igazán megkapó. Finom izmok arányosan elosztva, néhol egy-egy tetoválás, mintha díszítőelem lenne, nem bírtam ki, muszáj volt megkóstolnom, hogy a festéknél is olyan-e a bőre, mint máshol. Hiába, nem voltam még olyan emberrel, akinek lett volna tetoválása. Mindig sikerült az ilyen kérdésben konzervatív lányokat kifognom.

Ahogy haladtam le a csókjaimmal a hasfalán egyre jobban guggoltam, aztán rájöttem, hogy én aztán biztosan nem fogok letérdelni elé, és gyorsan visszatértem a nyakára és a szájára. Amikor lenyúltam, hogy izgatni kezdjem, arra gondoltam, hogy magamnak csinálom, bár kissé furcsa volt, hogy az érzés elmaradt. Ehelyett kaptam hangokat, nem is akármilyeneket. Seungwoo az egyik legjobb énekese a szériának, és ez, ilyen közelről, ennyi vággyal telítve erős hatást gyakorolt rám.

– Nem kellene, hogy csússz? – adtam hangot az aggályaimnak.

– Yohanie-nak olajos a tusfürdője. Használjuk azt.

Nem mondom, hogy nem volt furcsa, de hamar hozzászoktam, és a szex része már nem sokban különbözött attól, amikor egy nővel voltam, csak… Jó, ne menjünk bele a részletekbe. Egy szóval élveztem. Seungwoo hangját viszont nem volt könnyű tompítani, hol csókkal próbáltam, hol arra kértem, hogy inkább harapjon belém, ha nagyon nem bírja. Minden lökéssel, amivel közelebb kerültem a beteljesüléshez, kiszakadt belőlem egy-egy adagnyi feszültség. A csókunk egyre intenzívebb lett, már én vágytam örült módján arra, hogy érezzem a nyelvét a számban, teljesen elvesztve a fejemet.

A tempó gyorsult, a hangok erősödtek, és a testem lángolt.

Amikor végeztünk, remegő lábbal támaszkodtam a zuhanykabinnak, és nem hittem el, hogy tényleg ezt csináltuk, és én úgy élveztem, mint még soha semmit. Kicsit át kellett értékelnem magamban a dolgokat, de túlságosan fáradt voltam gondolkodni. Miután megmosakodtam, és segítettem kiszállni a hyungnak a tálcából, felvettem egy félig száradt alsónadrágot, és visszamentem az ágyamba. Erősen ziháltam, az egész testem bizsergett, és szinte azonnal elaludtam.

Reggel arra keltem, hogy valaki szorosan hozzám bújik, és én a derekát ölelem, a finom, puha haja az államat csiklandozta. Először azt hittem, hogy Seungwoo szeretett volna egy kis levezetést, de ez egy sokkal kisebb test volt, sokkal apróbb végtagokkal. Megpróbáltam a takaró alatt kitapogatni, hogy ki az, megfogdostam a karját, majd végigsimítottam a mellkasán, aztán az arca következett. Finom, puha bőr, kerek, de nem gyerek arc, dús, puha ajkak, nagy szemek. Bakker, ez Wooseok!

– Te meg mit csinálsz itt? – kérdeztem pánik hangulatban. Ugye nem feküdtem le vele is?

– Hiányoztál – motyogta, és felnézett rám. A félhomályban nem láttam tisztán a tekintetét, de azt éreztem, hogy engem néz. – Miért ijedtél így meg? Nem tiszta a lelkiismereted?

Szerettem volna valahol egészen máshol lenni, de valamit válaszolnom kellett erre. Nem mondhattam el az igazat, a fejem felett volt a kamera, ami mindent vett, és Seungwooval végül is jól szórakoztunk, nem akartam kirúgatni.

– Wooseokie, menj vissza a szobádba! Mindjárt ébresztő lesz. Aludj még kicsit!

Wooseok azonban nem távozott, csak jobban hozzám tapadt, és a finom ajkait a fülemhez érintette. A vérem úgy kezdett el ettől az apró mozdulatától száguldozni, hogy majdnem felrobbant a szívem tőle.

– Tudom, hogy mi történt a fürdőszobában. Megcsaltál. De ne aggódj, meg fogsz fizetni érte.

Bassza meg, ez WooSatan! – ért a felismerés, és próbáltam szabadulni, de Wooseok kezei lefogtak. Mintha indák öleltek volna körbe, olyan erősen szorított, hogy majdnem kiköptem a tüdőmet, és a hideg veríték csorgott végig a hátamon. Egyenesen halálfélelmem volt. Az Evil Wooseok fényévekkel ijesztőbb Daddy Seungwoonál.

Amikor hirtelen felültem, közelebbi barátságot kötöttem a kamerával, és azonnal visszazuhantam a párnámra. Valahogy úgy nézhetett ki, mint amikor fallabdázol, csak ez vertikálisan történt, és én voltam a labda.

Tényleg baj lehetett a lelkiismeretemmel, ha rémálmom volt, amiben a saját bandatársam akart megölni. Azt mondta az ördögi Wooseok, hogy megcsaltam, pedig soha az életben nem volt közöttünk semmi, nekem mégis bűntudatom támadt. Amikor lementünk reggelizni, kerültem a tekintetét, és a folyosón elsétáltam mellette. Könnyű volt levegőnek nézni, egyszerűen csak nem kellett lenéznem, de Wooseokot nem sokáig lehet figyelmen kívül hagyni. Nem engedi az ilyesmit.

Fájt, ahogy belecsípett a karomba, és hiába kértem, hogy engedje el a ruhámat, mert a bőrömet is fogja vele, nem érdekelte. Berángatott a férfimosdóba, hogy számon kérje rajtam a furcsa viselkedésemet.

– Miért nézel át rajtam? Egy csapat vagyunk, nem?

– De, persze, hogy azok vagyunk. Csak volt egy rémálmom, ahol meg akartál ölni, és még élesen él bennem – vallottam színt.

– Miért? Lenne okom megölni? – kapcsolt azonnal, és faggatóan nézett rám a kerek szemüvegén keresztül.

Két választásom volt, vagy vallok Wooseoknak, de azzal rájön, hogy egy férfival voltam, és talán megutál érte, vagy hallgatok, de akkor örökre elveszítem, ha mégis kiderülne. Mindkettő szörnyen hangzott, főleg, hogy úgy jöttünk ide, mint egy csapat. Wooseoknak kemény volt az utóbbi pár éve, olyasmiért bántották, amit nem tett meg. Tudtam, hogy nem olyan erős, mint mutatja, szüksége van a támogatásomra, úgyhogy beszélnem kellett.

– Hogy micsoda?! – ütötte meg majdnem a seungwooni magasságot. – Te lefeküdtél…?

– Pszt! Nehogy valaki meghallja! Ez hétpecsétes titok, ha nem több.

– Azt a kurva élet… – káromkodott, és nem tudott napirendre térni az eset fölött.

Eltartott egy ideig, amíg feldolgozta, és eredményül kételkedő, lesajnáló tekintettel illetett.

– Neked ennyire nincs önuralmad?

– Ha ott lettél volna… – kezdtem volna védeni magam, de beláttam, hogy felesleges. Megtörtént, és kész. – Mindegy. Nem mondhatod el senkinek.

– Kinek mondanám el? Te vagy a legjobb barátom.

Szorosan öleltem magamhoz, és Wooseok teste először nagyon feszessé vált, lehet csalódott bennem, amiért viszonyom volt egy férfival, vagy talán undorodott is, de aztán ellazult. Viszonozta az ölelésemet, a finom, puha hajából kellemes samponillat áradt. Szívesen így maradtam volna örökre, de vissza kellett mennünk gyakorolni.

Este Seungwooval összenéztünk, amikor a fürdésre került a sor, de mindketten eléggé kifáradtunk az előző napi kalandtól, nem vágytunk ismétlésre. Egyetlen dolog okozott csak némi zavart a paradicsomban.

– Ki használta a tusfürdőmet? – akadt ki Yohan, amikor észrevette, hogy a tubus nagy része „elpárolgott” egy éjszaka alatt.

Mindenki lapított, pedig egyértelmű volt, hogy valaki használta, de ilyenkor a legbölcsebb dolog a hallgatás. Majd veszek neki másikat – nyugtattam a lelkiismeretemet, és már éppen lekapcsoltuk a lámpát, hogy nyugovóra térjünk, amikor kinyitódott a szoba ajtaja. Éles fény áradt a szobába, majd halt el hirtelen. Éreztem, ahogy megremeg az ágy, ahogy valaki felküzdi magát a létrán, és egy könyök beleállt az oldalamba. Egészen a falhoz lapultam, szorosan felhúzva a pizsamám zipzárját, ha valaki esetleg alá akarna jutni.

– Csak én vagyok az – súgta oda Wooseok, és befészkelte magát mellém.

– Mit csinálsz itt? – formáltam a szavakat, szinte hangtalanul. Nehéz volt úgy beszélni, hogy Wooseok megértsen, de a kamera lehetőleg ne.

– Vigyázok az erényeidre – adott magyarázatot, és maga köré kanyarintotta a karomat. – Cserébe egész éjjel ölelj!

Nem kellett kétszer kérnie.