Inkognitó - 11: Harc

Jungkook:

Ijedten ugrottam fel, amikor egy vödörnyi víz a nyakamba zúdult, és azonnal elkaptam a röhögő Sanghun pólóját. A rövid hajú rapper nem félt tőlem, azt hitte papírmasé vagyok, de hamar ki kellett ábrándítanom.

– Mi a faszomat képzelsz magadról? – taszajtottam rajta egy hatalmasat. Megdöbbenve csapódott a falhoz, és a hangulat megfagyott egy pillanatra, de szinte azonnal megtalálta a hangját.

– Nem hallottál még a beavatásról, Newboy? – Úgy sejtettem, még a nevemet sem tudja.

– Csak az olyan gyökereket szívatják ezzel, mint te – vágtam vissza, és leráztam a telefonomról a vizet. Még jó, hogy vízálló a képernyője.

Az egész napot átaludtam, a szervezetem még keményen dolgozott a felépülésért, kellett a pihenés. Ha fele ilyen jó állapotomban tették volna ezt, biztosan mindet a falhoz kenem. Így csak az értelmi szerző kapott egy gyenge intést.

– Mire visszajövök, húzzátok újra az ágyam – utasítottam őket.

– Hova mész megint? – feszengett a szöszi. Bezzeg akkor nem problémázott, amikor le kellett öntenie!

– Biztos sír a sarokban, ahol senki sem látja – gúnyolódott Sanghun, de magasról tettem a véleményére. Beképzelt kis pöcs – gondoltam, és jó erősen bevágtam magam után az ajtót.

Ahogy arra vártam, hogy a lift felvigyen, egyre nagyobb lett alattam a tócsa. A ruhámból csavarni lehetett a vizet, és csak most vettem észre, hogy milyen hideg van. Reméltem, hogy Taehyung megtartotta az otthagyott ruháimat, mert nagyon el fog kelleni a váltás.

– Veled meg mi a jó isten történt? – terelt be döbbenten Jin, és azonnal a fürdő felé irányított.

Nem is törődve azzal, hogy lehet bent valaki, benyitott. Meg is lett az eredménye. J-hope hirtelen csúszott meg, hatalmasat taknyolva a földön, Jimin pedig az utolsó pillanatban kapott a törölközője után. Azt senki sem firtatta, hogy mit kerestek odabent egyszerre, Jin annyira zavarba jött, hogy szólni sem mert, én nem tudtam beszélni, annyira vacogtak a fogaim.

– Te meg miért vagy vizes? – kérdezte J-hope, amikor feltápászkodott a földről. Grimaszolva dörzsölte a fenekét, de szerencsére nem lett nagyobb baja.

– Nyakon öntöttek – nyöszörögtem, mire Jiminből kitört a nevetés. Amikor csúnyán rá meredtem, a szája elé kapta a kezét.

– Mi folyik itt? – dugta be a fejét Rap Monster is, ami már tényleg kész fejetlenséget szült. Végül Suga csapott rendet a zavarodott társaságon.

– Mindenki tiplizzen a dolgára, mert megfagy a maknae! – parancsolt. – Jimin és J-hope, irány a szobátokba, Jin, téged a konyhában vár a vacsoránk, Ramo barátom, te pedig gyere velem, mert van egy új dalötletem.

Még percek múlva is éreztem, hogy lángol az arcom, ahogy azon agyaltam, miért volt bent Jimin és Hosoek. Perverzebbnél perverzebb képek kúsztak elém, amik valószínűleg mind téves képzetek, de nem is mutattak olyan rosszul együtt. Vajon ki lenne alul? – morfondíroztam, miközben a hajamat szárítottam. Olyan automatikusan nyúltam a masináért, hogy gondolkodnom se kellett, mindent ott találtam, ahol régen tartottuk.

Mivel nem volt váltásruhám, Taehyung köntösébe bújtam bele. Kedvesem izgatottan toporgott a folyosón, arra várva, hogy kijöjjek, és amikor ez megtörtént, azonnal a nyakamba ugrott.

– TaeTae, nem voltál te ilyen ölelgetős – emlékeztettem, miközben a fülébe csókoltam.

– Annyira hiányoztál – súgta, és belemarkolt a fenekembe. – De azért még mindig én irányítok – emlékeztetett kacéran. Mintha elfelejtettem volna! – csóváltam meg a fejem, és kézen fogtam.

A konyhából isteni illatok szálltak, alig vártam, hogy újra ehessek Jin főztjéből. Amiket magamnak ütöttem össze az albérletben, vagy odaégtek, vagy íztelenek lettek, ezért nagyon vártam már, hogy egyek egy jót.

– Jó étvágyat – tett le elém egy hatalmas adagnyi sült húst Jin. – Egyél csak! Úgy lefogytál az utóbbi időben.

Taehyung érdeklődve végigfutatta rajtam a tekintetét, mintha megpróbálna a köntös alá látni, és azt számolgatná, hány kocka marad a hasamon. Hogy elkerüljem a pillantását, kissé összehúztam magam, és bebújtam az asztal takarásába. Eddig is idegesített, hogy meglátszott rajtam a betegség, de most kimondottam zavart. Tetszeni akartam neki. Holnap lemegyek gyúrni az edzőterembe – döntöttem el. Azt akarom, hogy elolvadjon, ha hozzám ér.

Az utolsó morzsáig megettem a vacsorát, és még a tányért is kinyaltam, hogy Jin elégedett legyen. Elértem a célom, dagadt a mellkasa a büszkeségtől, pedig a többiek is szépen pusztítottak. Egyedül Taehyung evett úgy, mint egy királylány, apró falatokra vágta a húst, és a rizst is kis falatokban rágta el. A többiek már régen a yoghurtokat falták, amikor végzett.

– Köszönöm szépen – nyújtotta a tányérját Jinnek egy hatalmas mosoly kíséretében. Annyira édes volt, amikor kiült az arcára az öröme. Mint egy apró, helyes napocska – gondoltam.

– Jungkook – kezdte Ramo, mély, komoly hangon. – megvitattuk a többiekkel, és mivel ilyen szemetek voltak a szobatársaid, jobb, ha itt töltöd az éjszakát. Holnap jelentjük a dolgot a menedzsernek.

Taehyung kisgyerek módjára ugrálta körbe az asztalt, mintha kapott volna egy új biciklit, vagy engedélyt kapott volna, hogy egész éjszaka filmet nézzen, és fagyival tömje magát. Én is hihetetlenül hálás voltam, de sejtettem, hogy a kanapén fogom tölteni az éjszakát. Nem fogják megengedni, hogy V-vel aludjak.

– Hyung, ugye-ugye aludhat velem? – csúszott Rap Monster elé V. – Ugye-ugye? – ragadta meg a leader kezét, mintha imádkozna hozzá. Ahogy ott térdelt, eszembe jutott, miért térdelhetne még, és elöntötte a vörösség az arcom. Nem szoktam sűrűn elvörösödni, de a mai nap ez már a második perverzség volt, ami eszembe jutott. Mintha megszálltak volna az UFO-k.

– Az a baj veletek, hogyha egyszer megenged nektek valamit az ember, akkor utána rászoktok.

– Megígérem, hogy nem fogunk! – esküdözött Taehyung, de mindenki tudta, hogy a következő alkalomkor pontosan ugyanígy fog könyörögni. – Annyira szeretnénk. Kérlek szépen! – rebegtette a pilláit, mintha az meghatná Ramot.

Én már éppen készültem a nappali felé, hogy szoros barátságot kössek a kanapéval, amikor a leader beadta a derekát. V lelkesen megölelgette, aztán rám vetette magát. A szemében hamiskás fény csillogott.

– Gyere, Jungkookie!

Lelkesen követtem, és amint becsukódott mögöttünk az ajtó, máris a falnál találtam magam. Taehyung vadul csókolt, a nyelve keményen dörzsölte az enyémet, miközben a keze sem tétlenkedett, széthúzta a köntösöm, és kapkodva simogatott.

– Ne ilyen gyorsan! – nyögtem, és átvettem az irányítást. Az ágyhoz kormányoztam magunk, és magamra rántottam túlfűtött szeretőm. Vágytam az érintésére, de ki akartam élvezni a pillanatot.

Lehúztam róla a pólót, és végigcsókoltam a selymes, édes bőrét. Megrészegített a közelsége, és hiába akartam kézben tartani a dolgokat, hogy a lehető legnagyobb élvezetet nyújtsam neki, elgyengültem a karjaiban.

Sóhajtozva tűrtem, hogy leszedje rólam a köntöst, és lassan korbácsolja fel a vágyaim. Korábban sosem ért a mellbimbóimhoz, most mégis a fogai közé vette, és szívogatta, néha vibrálva megnyalva őket, miközben a kezével határozottan dörzsölt a lábam között. Úgy játszadozott velem, mintha sosem ízlelt volna, és most végre alkalma nyílna rá. Már az előjáték közben többször úgy éreztem, hogy el fogok sülni, és ez akkor sem változott meg, amikor megéreztem magamban a férfiassága hegyét. Mivel már jó ideje nem csináltuk, elszoktam ettől az érzéstől, és jobban feszített, mint emlékeztem rá, de óvatosan tolta beljebb magát, miközben a kezével és a szájával próbált nyugtatni.

– Jungkook… – nyögte a fülembe, amikor végre kellően becsúszott. – Olyan forró vagy.

Zavarba jöttem, pedig máskor is súgott már perverzségeket a fülembe. Próbáltam segíteni neki, de minden mozgásra végigszántott rajtam egy éles fájdalom, és nem voltam biztos benne, hogy bírni fogom-e a szexet.

– Abba hagyjam? – kérdezte aggódva, a homlokomnak döntve a sajátját. Valószínűleg nagyon szorítottam.

– Ne. Mindjárt leküzdöm a gátlásaim. Ami azt illeti, egy kicsit zavarban vagyok – vallottam színt. Jobb, ha elmondom neki, hogy mit érzek. Ha szorongok, és feszengek, sokkal nehezebben lazulok el.

– Túlságosan siettem – szomorodott el az arca, és kihúzódott belőlem. Sírni tudtam volna, amikor már nem éreztem magamban. Olyan frusztráló volt, hogy ott hagyott.

– Taehyung, gyere vissza! – kértem könnyes szemmel. Én is megdöbbentem, hogy mennyire elérzékenyültem. – Kérlek!

Amikor V észrevette, hogy a könnyeimmel küzdök, azonnal csókra húzott, de nem feküdt rám teljesen, hanem megtámaszkodott mellettem, és úgy nézett.

– Hunyd be a szemed, Jungkookie! – kért.

Vártam, hogy hozzám érjen, miközben folyamatosan próbáltam a légzésre figyelni, de hosszú percekig nem történt semmi. Már éppen kutatni kezdtem volna utána a kezemmel, amikor kellemes zene töltötte be a szobát. Valamelyik klasszikus volt, a címét nem tudtam, de megnyugtatott. Romantikus hangulatot teremtett, és Taehyung csókjai is megváltoztak. Becézgető lett, gyengéd, és szerelmes. Jólesően sóhajtottam fel, amikor megcsókolt, és teljesen belecsimpaszkodtam.

Fogalmam sincs, hogy meddig csókolóztunk, elvesztettem az időérzékemet. Úsztam a boldogságban, és csak arra eszméltem fel, hogy hihetetlen élvezet söpör végig rajtam, amikor lök egyet a csípőjével. Teljesen kiesett, hogy mikor hatolt belém.

Az orgazmus nem volt olyan intenzív, mint amikor keményebben csináltuk, de sokkal tovább tartott. Még percekkel később is megremegtem néha, és habár már régen kihúzódott, én még éreztem a tompa nyomást.

– Boldog vagy, édesem? – puszilta meg az orrom mosolyogva.

– Nagyon.

Úgy bújtam hozzá, akár egy kiscica, és élveztem minden érintését. Sokat beszélgettünk a többiekről. Már nem haragudtam senkire, és nagyon reméltem, hogy ők sem. Újra úgy éreztem, hogy haza érkeztem, és hihetetlen módon vágytam rá, hogy a napom minden egyes pillanatát velük töltsem.

– Taehyung… Elmondhatok valamit? – kérdeztem félénken.

– Bármit.

– Ma többször is furcsa dolgokra gondoltam. Például, hogy Jimin és J-hope izgatták egymást a mosdóban, amikor rájuk nyitottunk, pedig semmilyen jel nem mutatott erre, és amikor letérdeltél Ramo elé, akkor is más jutott eszembe róla.

Taehyung hangosan felkacagott, és bár próbáltam befogni a száját, mindig lefogott. Hihetetlenül zavarba hozott, hogy kinevet, pedig én őszinte voltam hozzá.

– És mi ezzel a gond? Én is szoktam fantáziálni – vallotta be mosolyogva.

– De az én esetemben ez nem probléma? Lehet, hogy most már ilyesmire izgulok fel? Amit veled csináltam, az se mindennapi dolog… – Nem tudtam, hogyan fogalmazhatnám meg az aggályaimat. Nem akarom, hogy odáig jussunk, hogy csak attól jövök izgalomba, ha extrém helyzetekbe kerülünk.

– Az biztos… – éreztem, ahogy V teste megfeszült, és nagyot nyel. Próbáltam aranyosan hozzá bújni, és kicsire összehúzni magam, hogy ne féljen tőlem, de még erősen élt benne az az este.

– Ne haragudj! Nem akartam felhozni.

V megrázta a fejét, és az állam alá nyúlt, hogy csókba vonjon. Odaadóan kínáltam fel neki a szám. Az ajkai gyengéden simogattak.

– Ne szégyelld magad! Mindkettőnknek van még mit feldolgoznia.

Aprót bólintottam, és cirógatni kezdtem a bőrét. Jólesően sóhajtott fel a ténykedésemre, így tovább folytattam. Néha megkarmoltam kissé az érzékeny helyeken, majd a péniszére kulcsoltam az ujjaimat, és mozgatni kezdtem a kezem.

Hamar beindultam a hangjától, és amikor már ő is eléggé megkeményedett, lecsúsztam, és szolgálni kezdtem. Óvatosan körbenyaltam a makkját, amitől azonnal megremegett, majd az egész hosszát nedvesítettem be, élvezettel játszva a felületekkel. Lassan vettem be a számba, fokozatosan nyelve el, megpróbálva minél mélyebbre engedni. Hol a nyelvemmel trükköztem, hol a levegő vibrálásával, de sokáig nem mozgattam a fejem, csak ki-be engedtem a számból. V mélyeket sóhajtott, és az ujjai a tarkómat cirógatták, de éreztem a bőre mögött feszülő türelmetlenséget. Nem akart siettetni, de alig várta, hogy jobban rászívjak.

Őrjítő volt a játék számomra is, hiszen majdnem annyira felizgatott, mint őt. Amikor már úgy éreztem, szétrobban a férfiasságom, szopni kezdtem. Erőseket szívtam, és gyorsan mozgattam a szám, majd hirtelen leszorítottam a nyelvem, és rábuktam. Gyorsan vissza kellett engednem, hogy elkerüljem az öklendezést, de ez is majd’ megőrjítette. Elég volt ezt párszor eljátszanom ahhoz, hogy az orgazmus közelébe kerüljön.

Taehyung néha jobban magára nyomott, amikor az érzet erősödött, de meghagyta, hogy én irányítsak. Nagyon szívesen kipróbáltam volna, hogy milyen, ha a számba élvez, de túl önző voltam, és magamban akartam érezni.

Engedelmesen eleresztettem, majd hasamra feküdtem, és feltoltam a csípőmet. Amikor rájött, hogy mit akarok, rögtön hozzám simult, és amíg kitágított, csókokkal lepte be a nyakam, végighaladva a vállamon, le a gerincem vonalán, hogy végül az oldalamat nyalogassa. Ha jó pontot talált, azonnal megremegtem, így néha én mozogtam az ujjain, de hamar eljutottam odáig, hogy ennél több kelljen.

– Taehyung, kérlek! – nyögtem elnyújtva.

V most nem becézgetett annyit, keményen hatolt belém, és szinte azonnal mozogni kezdett. Az ujjai a csípőcsontomat markolták, megtartva derekam. Néha gyorsított, aztán kissé lelassított, hogy mélyebbeket lökjön. Nem tudom, hogy a saját érzeteire támaszkodott, vagy az én reakciómat figyelte, de mindig úgy változtatott, hogy egyre jobb legyen.

Hangos voltam, és valószínűleg a többiek is hallották, de V elégedetten mordult fel, amikor kieresztettem a hangom. Nem csak azért sikongattam, mert a kedvében akartam járni, hanem azért is, mert ha nem tettem volna, biztosan felrobbanok a gyönyörtől. Durván döngölt, a testem szinte megszűnt létezni, csak a rajtam végigvágó gyönyörhullámokból tudtam, hogy még nem semmisültem meg.

Hulla fáradtan pihegtem a takarón, miután elélveztünk. V a hátán fekve kapkodta a levegőt. Őt is kifárasztotta ez a menet, de nem feledkezett meg rólam, gyengéden kinyúlt értem, és a karjai közé húzott. Mozogni is alig bírtam, annyira elfáradtam. Azt még meg tudtam várni, hogy betakarjon minket, és forró csókot nyomjon a nyakamra, de utána azonnal elnyomott az álom.

Reggel kettős érzetem támadt. Részben úgy éreztem, hogy nagyon jót aludtam, de amikor kimásztam az ágyból, még éreztem a tegnapi roham hatásait. Kissé nehézkessé vált a mozgás, de miután letusoltam, és kissé megmasszíroztam lomha tagjaimat, már nem éreztem olyan fáradtnak magam.

Jókedvűen ültem le az asztalhoz, ahol hatalmas hidegtálak várták, hogy elpusztítsuk őket. Kinéztem magamnak pár felvágottat, lágy sajtokat halmoztak a tányéromra, és kettétörtem egy zsemlét. Ritkán ettünk európai reggelit, de imádtam. Mindig úgy éreztem magam tőle, mintha szállodában lennék, és a svédasztalról válogatnám ki magamnak a finomabbnál finomabb falatokat.

Hirtelen ért a támadás, nem számítottam rá, hogy Suga megcsavarja a fülem. Morcosan néztem rá, de ő csak nevetett, és megkavarta a kávéját.

– Ez most miért kaptam? – dörzsöltem meg a fájó területet.

– Letekertem a hangerőt.

Azonnal fülig vörösödtem, és egészen addig nem mertem felnézni a tányéromból, amíg Taehyung meg nem érkezett. Ő jókedvűen és energikusan ült asztalhoz, és a szemei boldogan csillogtak, amikor rám nézett.

– Yoongi hyung megcsavarta a fülem – panaszoltam neki, mire apró puszikat nyomott rá.

– Csak féltékeny – bíztatott, mire Suga felhorkantott, és játékosan fejbe vágta V-t az újsággal. Úgy tűnt, nagyon jó kedve van.

A többiek mosolyogva csatlakoztak hozzánk, J-hope kacarászva érkezett meg Jiminnel, akivel éppen a tegnap esti meccs legjobb pillanatait elevenítették fel. Jin a teáját ízesítette, Namjoon elgémberedett tagjait próbálta meg kinyújtani.

A reggelem egészen addig jól telt, amíg vissza nem mentem a szobámba. Az ágyam továbbra is nedves volt, és valaki a táskámba is belenyúlt. Leltárt készítettem a cuccaimról, és szerencsére semmi nem tűnt el, de mérhetetlenül felháborított, hogy hozzá mertek nyúlni.

Legszívesebben lerohantam volna, hogy jelenetet rendezzek, de felnőtt módjára viselkedtem. Arrébb raktam a táskám, hogy lássák, észrevettem a dolgot, majd átöltöztem training ruhába, és lementem edzeni.

A futógéppel kezdtem, majd gyúrtam kicsit mellkasra, és végül fekvőtámasz-felülés kombóval zártam. Ez elég jó bemelegítés volt ahhoz, hogy amikor félrevonultam táncolni, egyszer sem görcsölt be a lábam. Bár nem voltam olyan ügyes a freestyle táncban, mint Hosoek, de sokkal jobban haladtam, mint pár napja.

Izzadtan és fáradtan mentem vissza a szobába, ahol újrahúzott ágynemű várt. Végre aktivizálták magukat, bár választhattak volna férfiasabb színt is a halvány rózsaszínnél.

– Merre jártál, hyung? – kérdezte az egyik szemüveges, aki bár két-három évvel biztosan fiatalabb volt nálam, magasságban majdnem felért hozzám.

– Edzettem.

– Gyúrtál a pasidnak? – köpte oda Sanghun.

Ha V nyomokat is hagyott a testemen, akkor sem látszana, hogy nővel vagy férfival voltam-e az este. Sanghun vagy szemétkedni akar, és azért buzizott le, vagy ő turkált a táskámban.

– Miért akarnék tetszeni egy férfinak? Ne magadból indulj ki!

– Fogd be, búza! – vágott vissza. – Tudom, hogy homokos vagy. Olvastam a leveled a ringyóddal.

A srác amúgy is a bögyömben volt – szívatott, tiszteletlenül bánt velem, és nyakon öntött egy vödör jéghideg vízzel –, de az, hogy ilyet mondott Taehyungra, végleg felhúzott. Megragadtam a trikóját, és erősen megráztam.

– Mit mondtál, te kis köcsög? Ismételd meg!

– Azt, hogy egy szánalmas kis bu… – nem bírta végig mondani, mert bemostam neki egyet.

A földre esett, de ez nem állított meg, felrántottam, és újra arcon ütöttem. Ideje volt, hogy rendet tanuljon.

– Van még mondanivalód?

– Dögölj meg! – sziszegte.

Rálöktem az ágyára, de nem akartam tovább verekedni. Annyit bőven kapott, hogy elgondolkozzon, annak semmi értelme, ha erőszakoskodom vele. Egy ilyen kis féreg nem érdemli meg, hogy kizökkenjek a nyugalmamból.

A délután hátralévő részét az orvosiban töltöttem. A cég dokija vette át a kezelésem. A papírokat átkérte a kórházból, de nekem is mindent el kellett mesélnem. Ő is jó hallgatóság volt, és szerencsére nem erőltette, hogy bogyókat szedjek. Felírt altatót, és egy enyhe nyugtatót vészhelyzet esetére, de nem adta a kezembe, a menedzsertől kellett elkérnem, ha szükségem volt rá.

Este szerettem volna megint a fiúkkal vacsorázni, de a próbateremben ragadtak, így a büfében kellett elütnöm az időt. Végigkóstoltam a desszertes hűtőt, és két szintet is előre léptem a zongorás játékban. Néha idegesített a pityegés, de hajtott a vágy, hogy újra és újra megdöntsem a rekordomat.

Amikor benyitottam a gyakornokokhoz, nem várt esemény szemtanúja lettem. A jómadarak egymás mellett guggoltak, miközben Suga egy összetekert újsággal ütötte a falon az ütemet, amire rugózniuk kellett. Ha elrontották, bele kellett ülniük a lavórba, amit csurig töltöttek vízzel. A rapper alsója már jócskán nedves volt. Hogy a rossz ritmusérzékért, vagy a nagy pofájáért kapta, azt nem tudtam eldönteni.

– Yoongi hyung, te meg mit csinálsz? – kérdeztem a kendős kiképzőt.

– Tanítok – felelte egyszerűen, és visszalesett a katonáira. – Mit tanultok, kopaszok?

– Jó modort! – hangzott egyszerre a válasz a szobatársaimtól, és serényen guggoltak.

Megpróbáltam érzelemmentesnek tűnni, de a mosoly minduntalan felkúszott az arcomra, ahogy őket néztem. Úgy éreztem, ezt bőven megérdemelték az esti ébresztésemért.

– Tudod, először magamat láttam a rapper gyerekben – magyarázta Yoongi, amíg az áldozatok lefürödtek. – De az, hogy még velem is szívózott, megváltoztatta a véleményem róla.

– De miért jöttél ide egyáltalán?

– Azért, amit este veled tettek. Meg akartam nézni magamnak őket, de amikor bekopogtam olyan undorító nagyképűséggel fogadtak, hogy kénytelen voltam megleckéztetni őket.

Hálásan magamhoz öleltem Yoongit, aki bíztatóan megveregette a hátam, majd a kezembe nyomott egy papírt. Hivatalos irat volt, a főnök már le is pecsételte, nem hiányzott róla semmi, csak egy aláírás.

– A gyerek holnapután jön vissza a szüleitől. Addig van időd meggondolni magad. Én szeretném, ha visszajönnél.

– Gondolkodni fogok rajta. – Nem akartam részletezni neki, hogy mennyire félek attól, hogy csődöt mondok, sem azt, hogy bár nagyon vágyok rá, hogy újra bandatag legyek, hátráltatnám őket. Nemsokára le kell forgatniuk az új klipet és én még a táncot sem tudom.

Yoongi, mintha olvasott volna a gondolataimban, somolyogva megszólalt.

– Hosoek holnap egész nap szabad. Megtaníthatja a táncot, ha szeretnéd.

– Majd átgondolom.

Egész este a szerződés néztem, és Suga fenyítése után már nem kellett azon aggódnom, hogy rám támadnának a szobatársaim. Még az ágyat is áthúzták egy rossz szó nélkül, Sanghun maga pofozta meg a párnámat, hogy kényelmesen feküdhessek.

Mi lenne a jó döntés? – morfondíroztam a papírt forgatva. A szívem visszahúzott, az eszem félt. Kár, hogy nincs egy harmadik döntőbíró, aki megkönnyíti a dolgom – sóhajtottam fel, és összehajtottam a papirost. Jobb, ha alszom rá egyet – gondoltam, és magamra húztam a takarót. Hiányzott Taehyung édes szuszogása a fülem mellől, de sikerült elaludnom. Minden reménnyel a szívemben hunytam le a szemem, hátha másnap reggel sikerül megvilágosodnom.